“32 éves koromra elértem, hogy nem kell férfihorkolásra elaludni és gyereksírásra kelni, nem dől be a lakáshitelem és nem kell lakógyűlésre se járnom, nem csal meg a férjem, nem kell befektetési tanácsokat hallgatnom sem rettegnem, hogy elbocsájtanak a munkahelyemről. Ja, és megtanultam elengedett kézzel biciklizni. Azt hiszem, boldog
vagyok!”
Ebben az egyórás előadásban négy harmincas éveik elején, közepén járó nő vall saját magáról, női mivoltáról, az életükben fontos és kevésbé fontos szerepet játszó férfiakról, szexről, gyerekvállalásról, öregedésről, a biológiai ciklus megélésének gyötrelmeiről.
Az előadás hangneme őszinte, szókimondó és ironikusan humoros, néha kissé zavarba ejtő, az irodalmi megfogalmazás igényével.

Írták: Szirmai Melinda és az E-Mancik Színházi Manufaktúra
Dalszövegek: Máthé Zsolt és az E-Mancik Színházi Manufaktúra
Zene és zongorakíséret: Nyitrai László
Előadják: Dobra Mária, Sárközi-Nagy Ilona, Szirmai Melinda, Tarr Judit
Rendezte: Máthé Zsolt

Az előadás után KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ az alkotókkal.