1 Válassz előadást

2 Válassz jegyeket

3 Add meg az adataid

4 Fizess online
 Töltjük rögvest!
HODWORKS: SZÓLÓK
MU Színház - Színházterem
7.1 / 10
7 értékelésből
Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a   Főoldalon!
időtartam: 100 perc
korosztály: 18+



Hodworks: Szólók

Szólóban előadott, válogatott jelenések gyűjteménye.
Három előadó szóló jelenetei követik egymást a nézők által körbevett térben. A szólók önálló egységek, de egymás után fűzve őket érzelmi-érzéki láncreakciót kapunk. Mindegyik egy-egy kapcsolódás-ajánlat, megközelítés-verzió, műfaj-variáció. Hogy melyik mit árul el magából, a néző felelőssége is. Éppúgy, mint amikor időt szánunk arra, hogy megismerjünk valakit - megnő a kötődés lehetősége. Soknemű anyag, győzhetetlen közlésvágy, háztartási tragédiák, transzcendens dübörgés, alakváltó lények.

Az alkotóktól:

“Hód Adrienn kérdezte, hogy én mit csinálok?
Mondtam, hogy én részt veszek.
Erre mondta, hogy Alien azt hiszi, hogy értik.
Én azt hiszem, hogy értenek.

Idegen maradok, amíg valamilyen eszközzel nem tudom megosztani azt, amit érzek.

Sokszor nézem, ahogy dolgoznak, erőlködnek a létrán, vagy csak ügyködnek valamin. Értenek valamihez, megoldanak egy problémát, létrehoznak, megjavítanak, elmagyaráznak. És nem is tudnak arról a kis részletről, amit én eközben figyelek a hátukon, vagy lent a cipőjükön, vagy az arcukon, ahogy a koncentráció érzelmekbe húzza az arcizmokat. A dologgal való azonosulás megrajzolja a szemöldök ívét, a hatni vágyás bevonja az egész testüket. A cselekvés humora, a trükk hátulról. Akkor érzem az egész embert, mint cselekvést, amiben minden részlet, amit látok mágikus szimbólum. Aztán azt veszem észre, hogy az emberek közül naponta egyre több az idegen ismerős, egyre többször érzem azt, hogy már köszönnöm kéne.” Cuhorka Emese

„Egyedül állok a szemetek kereszttüzében. Az egyetlen tájékozódási pontom mélyen, a hússal díszített gazos csontvázamon belül trónol. Két üvegszem nem győzhet le egy sereget, egy száj sem adhat választ egy tömeg kérdéseire, az én egyetlen lyukam sem elégítheti ki egy élvhajhász tolvaj éhségét. Lehet, hogy egy egyszerű érintésnek lenne értelme? De akkor félő, hogy a függő természetünk elkezdené megfojtani és kővé változtatná azt a megmagyarázhatatlan titkot. Fogadd el és lásd e titok nem kielégítő, mégis természetfeletti szépségét.” Molnár Csaba (Fülöp Viktor ösztöndíjas)

“Szeretem, ahogy a napfény megtörik a szemközti erkélyajtón. A formák olyan szilárdak, hogy azt érzem, meg tudom fogni és meghajlítani az árnyékokat. Amikor időt szánok arra, hogy meglássak valamit vagy valakit, a dolgok kapnak egy ilyen csodaszerű réteget. Nehéz megérteni, hogyan alakul egy ilyen textúra az univerzumban. Egyszer a napnak is meg kellett születnie és a körülöttem lévő mindeneknek, hogy így lássam. Talán idebent megfosztom magamat a saját létezésemtől. Minden matéria. És én gyakran foglalkozom a láthatatlannal. Ha teljesen lecsendesülök, ezek a láthatatlan dolgok is hajlíthatók. A szépség lehetőség arra. hogy észrevegyünk valamit…” Marcio Kerber Canabarro

„Nem a színpadon jelenlévő ember és emberek közötti kapcsolaton keresztül akartam kommunikálni, hanem a néző/k és az előadó között létrejövőn keresztül. Ez nem egy hierarchikus viszony a néző és előadó között, hanem horizontális érzetű. Tapasztalom magamon, hogy különböző emberek jelenlétében mássá válok, máshogyan reagálok. Előfordul, hogy úgy, ahogyan nem is szeretnék. Ennek a mozgékonyságnak a felismerése, tudatos kezelése, a hatás és reagálás gyorsasága, milyensége formálja az emberek közötti kapcsolatot. Izgatott ennek a kommunikációnak a milyensége, gazdagsága, hogy mennyire határozza meg, hogy mit érzek, érzékelek, gondolok. Érdekelt az a viszony, ami az előadóval/alkotóval együtt létrejön, ahogy alakul, és ahogy a formája, "játszmái" eszközei és tartalma mind az előadás részévé válnak. Kit mi mozgat meg és az milyen formai megvalósulást nyer? Végig mozgatott, hogy kinek is készül ez az előadás? Az univerzumnak, vagy egy rétegnek, vagy "csak" embereknek? Mit jelent az ember? Kik ők? Mit hoznak magukkal? Ennek következményeként: mi a darab sorsa, beleértve a fenntarthatóság és az egzisztencia kérdését is. Vagyis a kultúrpolitika, piac és művészet egymásra hatása. Mennyire formálja egyik a másikat? A döntéshozók milyen célokból határozzák meg, hogy egy-egy alkotás hova, kihez juthat el? Hol, mit tanulunk és mire hívják fel a figyelmünket? Ezek a szempontok milyen intézményekhez, milyen támogatási rendszerhez kötődnek? Persze nem tud egy táncelőadás erről szólni, de mégis fontosnak érzem leírni, mert az előadás választott formáinál döntően hatottak ezek a gondolatok. És persze továbbra is izgattak a számomra nagy klasszikusok: hol és hogyan élhető meg a szabadság, annak keresése, a test és a nemiség meghatározottsága, a hagyomány és az én formálódása, az életben előforduló óriási különbségek abszurditása és fájdalma, a gyűlölködés és a pusztítás ereje és ezzel szemben a megértés, kompromisszum és elfogadás – partnerré válni, képesnek lenni eljutni az egón túl egy megengedő világ felé, ahol az emberi intelligencia képes a megbékélésre. Hogy mi is ez? Egyszerre kellene mindenkinek megvilágosodnia? Mindig is ez volt, kétpóluság. Mit kezdhetek ezzel? Hol a nyugalmam? Hol a hitem? Harcolok, de meddig, van-e terep vagy visszavonulok és kialakítom a saját személyes kultúrámat, amihez társakat keresek, és együtt építjük a világot olyanná, amilyenné mi szeretnénk. De hol is? Budapesten? Mit zárok el és mit nyitok ki magamban, hogy ez teljesüljön. Mindenesetre azt fontosnak látom, hogy párbeszéd legyen, lássuk, hogy mi a hatása annak, hogy létezünk.” Hód Adrienn

Alkotótársak és előadók:  Cuhorka Emese, Molnár Csaba, Vass Imre
Zene: Coil, GG Allin, Vini Vici
Zenei szerkesztő: Gryllus Ábris
Jelmez: Németh Anikó és az alkotók
Fény: Mervel Miklós
Dramaturg: Szabó-Székely Ármin
Koreográfus: Hód Adrienn

Külön köszönet: Marcio Kerber Canabarro

Helyszín

MU Színház
Budapest, XI., Körösy József u. 17.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges! Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be. Köszönjük!