1853-ban a Nemzeti Színházban működő zenekar karmesterének, Erkel Ferencnek és a zenekar vezető tagjainak köszönhetően indult el a filharmóniai mozgalom, melynek eredményeképpen megalakult az ország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató, professzionális szimfonikus zenekara.
Mit adott a magyar zenei életnek a Filharmóniai Társaság 165 év alatt?
Számtalan szimfonikus művet mutattunk be első ízben magyar közönség előtt, így például 1939-ben Dohnányi Ernő vezényletével először csendült fel Muszorgszkij Viktor Hartmann festményei által ihletett, a jubileumi koncerten is elhangzó Egy kiállítás képei című műve. De gazdagítottuk a magyar koncertrepertoárt is, mivel megrendelésünkre újabb és újabb remekművek születtek magyar zeneszerzők tollából. Együttesünket többek között Kodály Zoltán is megtisztelte Galántai táncok című kompozíciójának ajánlásával, amely a Filharmóniai Társaságnak szól a zenekar megalapításának 80 éves jubileuma alkalmából. Ezeken kívül egyéb újításokkal is hozzájárultunk a magyar zenei élet fejlődéséhez. Tudják például, hogy a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara volt Európában a hangversenybérletes rendszer létrehozója? Az európai zeneélet egyik központjában, Bécsben, a Filharmonikusok csak 17 évvel később tartották meg első bérletes sorozatukat.
Ünnepeljük együtt a szimfonikus zenekari élet születését, a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulását!
Erkel F.: Hunyadi László – nyitány
A. Kraft: C-dúr csellóverseny, op. 4
Liszt F.: 2. (cisz-moll) magyar rapszódia
-
Kodály Z.: Galántai táncok
M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
Közreműködik: Várdai István (cselló)
Vezényel: Medveczky Ádám, Madaras Gergely
Helyszín
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.