Műsorunk első darabja, a Chrysanthemums (Krizantémok) egy elégia, amelyet Puccini saját bevallása szerint egyetlen éjszaka alatt komponált 1890-ben, amikor I. Amádé, korábbi spanyol király haláláról értesült. Ez a vonósnégyesre írt mű egy ritka kivétel az önmagát elsősorban operaszerzőnek tartó Puccini művei között, a szerző később a kompozíció zenei anyagát a Manon Lescaut című operájának utolsó felvonásában újra felhasználta.

Janácek halála évében komponált második vonósnégyese talán a csúcspontja a páratlan öregkori remekművei sorozatának, azoknak a műveknek, amelyeket mind a Kamila Stösslova — egy nála harmincnyolc évvel fiatalabb asszony — iránt érzett szerelme ihlettek. Ezt a többé-kevésbé egyoldalú, megszállott rajongást több mint 700 levél dokumentálja. Ezeket a leveleket “fordította le” Janácek egy szöveg nélküli operává ebben a vonósnégyesben. A zenei anyag fantasztikus hőfokon izzik, izgatottság és gesztikuláló beszédszerűség jellemzi. Koncertünkön a Magyarországon eddig nem játszott eredeti verziót szólaltatjuk meg.

Beethoven op. 131-es, cisz-moll vonósnégyes a kamarazenei irodalom egyik legismertebb és legtöbbet kommentált műve. A hét egybefüggő tételben megírt mű a hagyomány szerint Beethoven kedvenc alkotása volt, Schubert ezt kívánta meghallgatni a halálos ágyán, és Wagner is hosszan értekezett a műről, többek között azt első tételről azt írván, hogy “a legmelankolikusabb érzés valaha zenében kifejezve”. Mit is lehetne mindezek után Beethoven cisz-moll vonósnégyeséről mondani? Talán Schubertet lehet csak idézni, aki miután először hallotta a művet, így sóhajtott fel: “mi marad nekünk ezek után megírni?”

Műsor:

Giacomo Puccini: Krizantémok
Leos Janácek: 2. vonósnégyes ('Bizalmas levelek')
Matkó Tamás: Új mű
Ludwig van Beethoven: cisz-moll vonósnégyes op.131.

Közreműködik:

Rácz József - hegedű
Baksai Réka - hegedű
Tornyai Péter - brácsa