NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

„Hangversenydarab gordonkára zenekari kísérettel” - ezzel az árnyalt meghatározással vezette be műjegyzékébe Schumann 1850 őszén a-moll csellóversenyét, jeléül annak, hogy tisztában volt vele: versenyművét a bécsi klasszika által szentesített modelltől eltérve-eltávolodva alkotta meg.

Műsor:

MESSIAEN: Hymne au Saint-Sacrement
SCHUMANN: I. (a-moll) csellóverseny, op. 129
--- szünet ---
BRUCKNER: VII. (E-dúr) szimfónia, WAB 107

Közreműködik: Steven Isserlis cselló
Vezényel: Keller András

„Hangversenydarab gordonkára zenekari kísérettel” - ezzel az árnyalt meghatározással vezette be műjegyzékébe Schumann 1850 őszén a-moll csellóversenyét, jeléül annak, hogy tisztában volt vele: versenyművét a bécsi klasszika által szentesített modelltől eltérve-eltávolodva alkotta meg. A mű ezúttal a Schumann mellett mélyen elkötelezett, sőt a zeneszerző védőügyvédjének szerepét még írásban is felvállaló Steven Isserlis szólójával jut majd a közönség elé. „Nincs komponista, akit közelebb éreznék magamhoz. Bizalmas barátom gyermekkorom óta...” – vallott Schumannról a világhírű brit csellista, aki Budapesten is igazi közönségkedvencnek számít. Egy istenként tisztelt alkotó megsejtett halála és maga az oltáriszentség: a program másik két száma különböző módokon, de egyaránt a szakralitás világát fogja elénk idézni. Olivier Messiaen műve eredetileg 1932-ből való, ám a II. világháború következtében a szerző 1947-ben emlékezetből kényszerült újraírni e spirituális ihletésű darabját. Anton Bruckner lírai szimfóniája, s benne különösen a híres-szép Adagio tétel pedig annak a felismerésnek köszönheti születését, hogy a zeneszerző rájött: bálványa, Wagner már nem élhet sokáig - és valóban a csodált mester halálhíre még az Adagio komponálása idején eljutott Brucknerhez.