NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Mesék nélkül nincs élet. Kodály Zoltán Háry Jánosa pedig az egyik legnagyobb „álomlátó”, akivel zenés színpadon találkozhatunk: „amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza” – nyilatkozta róla a zeneszerző.

Kodály Zoltán
Háry János

Daljáték két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Mesék nélkül nincs élet. Kodály Zoltán Háry Jánosa pedig az egyik legnagyobb „álomlátó”, akivel zenés színpadon találkozhatunk: „amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza” – nyilatkozta róla a zeneszerző. A huncut nagyabonyi obsitos csodálatos kalandjai és a nagyzenekarra hangszerelt magyar népdalok 1926 óta varázsolják el a közönséget. Vidnyánszky Attila rendező így nyilatkozott a 2013 óta futó Erkel színházi előadás kapcsán: „A Háry János a magyar történelem évszázados kudarcai és vereségei között arról mesél, hogy hogyan találhatunk az álmainkban gyógyírt ezekre a sebekre.”

Előjáték: A nagyabonyi csárdában gyülekeznek a törzsvendégek, akik szívesen hallgatják az öreg obsitos, Háry János meséit. A bíró, a deák és néhány gazda ül egy-egy pohárka bor mellett és hallgatja az öreg meséit, amiket sokan kétkedve fogadnak.

I. kaland: Háry a burkus [muszka] határon őrséget áll. A burkus silbak senkit nem bocsát át a túloldalról, még Ferenc császár leányát és kíséretét – közöttük Ebelasztin lovagot –, meg a császári hintót hajtó Marci kocsist sem. Háry a bent tartózkodó magyar vendégekkel együtt áttolja az őrházat osztrák területre.

II. kaland: A bécsi Burg udvarában Háry megfékezi a császári ménes legféktelenebb paripáját, Lucifert. Jutalmul violát kap Mária Lujzától. Ebelasztin lovag féltékenységében, élve Napóleontól kapott felhatalmazásával, átadja az osztrákoknak a császártól kapott hadüzenetét.

III. kaland: Majland [Milánó] vára alatt huszárok táboroznak. Napóleon támad, serege Háry egyetlen intésére elesik, ő maga fogságba kerül. Megérkezik Mária Lujza, aki Napóleon helyett Háryt óhajtja férjéül; Örzse is ott terem, nem engedi mátkáját. Nagy finálé (Toborzó).

IV. kaland: A bécsi udvarban Háry és Mária Lujza esküvőjére készülnek.

A kis hercegek felmondják Hárynak, mit tanultak az iskolában. Bevonul az udvar. Hárynak nem kell Mária Lujza keze, sem a hercegi cím, Örzsével együtt visszatér szülőfalujába, Nagyabonyba.

Utójáték: A nagyabonyi csárdában Háry a mese végére ér, miszerint a szerelmesek otthon lagzit csaptak, és boldogan éltek, amíg szegény Örzse meg nem halt. Így Hárynak nem maradt tanúja, aki az elmondottakat igazolhatná az utókor előtt. De erre nincs is szükség, mert: „Nincs oly vitéz a földön, / Mint Háry bátya volt!”

Alkotók
Szövegíró    Paulini Béla / Harsányi Zsolt
Rendező    Vidnyánszky Attila
Díszlettervező    Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező    Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg    Szász Zsolt
Koreográfus   Gemza Péter
A gyermekkar vezetője    Hajzer Nikolett
Megbízott karigazgató    Csiki Gábor
Közreműködnek a Csillagszemű Táncegyüttes tagjai