közreműködik: Hegedűs D. Géza
Kováts Péter – hegedű
Varga István – cselló
Fülei Balázs - zongora

Program:

d-moll trió, Op. 49 (kb. 30 perc)

A d-moll triót Robert Schumann „napjaink mester-triójának” nevezte, Mendelssohnt pedig a 19. század Mozartjának. A darab 1839-ben Frankfurtban született, Felix Mendelssohn életének egyik különösen boldog és kiegyensúlyozott, „fiatal házas” időszakában. A trió hamar népszerű lett, és a sikert az is fokozta, hogy az 1840-es lipcsei ősbemutatón, majd az 1843-as londoni bemutatón is maga Mendelssohn ült a zongoránál.

c-moll trió, Op. 66 (kb. 30 perc)

Mendelssohn második zongora-trióját születésnapi ajándékul szánja nővérének, Fannynak, és 1845 áprilisában készül el a darabbal. A komponálás idejére – amely egybeesik másfél éves kisfia, Felix súlyos betegségével és szerencsés felgyógyulásával – kivonja magát a zenei életből: nem fogad el felkéréseket, meghívásokat, családjával visszavonul Bad Sodenbe, hogy nyugalomban komponálhasson. A légkört, amiben a darab született, a következőképpen írja le: „Végre nincs frakk, nincs zongora, nincs névjegyleadás, nincs kocsi, ló, de van szamaragolás, mezei virág, kottapapír és vázlatkönyv, Cécile és a gyerekek.” 

 

Az Auer Trió

Társra találni a zenében, kommunikálni egymással, reagálni a másik zeneiségére és egyéniségére – foglalta össze tömören a kamarazene lényegét Kováts Péter hegedűművész egy interjúban, 2016 nyarán. Ezekben a napokban fogalmazódott meg a trió alapítás ötlete is, mégpedig a veszprémi Auer Fesztivál megnyitója után, ahol a három muzsikus közös koncertet adott. Úgy érezték, több van ebben a felállásban egyetlen koncertnél, jó és inspiráló élmény együtt játszani. A névválasztás adta magát, annál is inkább, mert a világot hegedűjével meghódító Auer Lipót kamarazenészként is legendás volt, triójának még Csajkovszkij is komponált darabokat.

A trió névadója Auer Lipót: „Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt. Szülőföldem hagyományaihoz híven tejesüveggel és hegedűvel együtt neveltek fel…” – írja visszaemlékezéseiben Auer Lipót, az 1845 és 1930 között élt, Európát és Amerikát is meghódító hegedűművész, karmester, és zenepedagógus, akinek barátságára Liszt, Csajkovszkij, és Rahmanyinov egyaránt büszke volt. Oroszországban a cár szólóhegedűse, a Szentpétervári Konzervatórium tanára, és az Orosz Zenei Tanács igazgató-karmestere lett. Nem csupán a cár, de a walesi herceg, a svéd király, valamint a török szultán is rajongott játékáért. Az oroszországi forradalom után Auert tárt karokkal fogadták az Egyesült Államokban, ahol a világhírű, New-York-i Juilliard, valamint a philadelphiai Curtis Institute professzora lett. Nyolcvanévesen még koncertezett a Carnegie Hall-ban, tanárként pedig olyan muzsikusok kerültek ki a keze alól, mint Jascha Heifetz, vagy Nathan Milstein.

Kováts Péter

Meghatározó mesterei között tudhatja Kurtág Györgyöt, Simon Albertet, Végh Sándort, és Szemjon Sznyitkovszkijt, David Ojsztrah asszisztensét. A Liszt Akadémián eltöltött éveket követően az Egyesült Államokban tanult, majd hazatért szülővárosába, és megalapította a Mendelssohn Kamarazenekart, amelynek immár harminc éve művészeti vezetője és szólistája. Játszott az európai és az amerikai kontinens híres színpadain, valamint Ghánában és Marokkóban. Játékát hallhatta a közönség a neves, Buenos Aires-i Teatro Colón-ban épp úgy, mint a milanói Verdi-teremben. A világ számos rádió-, és tévéállomása közvetítette koncertjeit, több, itthon és külföldön megjelent CD és DVD szólistája. Partnere volt Vásáry Tamás, Rohmann Imre, Perényi Miklós, és Tokody Ilona – hogy csak néhány nevet említsünk. Színpadi karrierje mellett is mindig fontos volt számára a tanítás: veszprémi Dohnányi Konzervatórium, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Európa szerte tart kurzusokat, és évek óta vezeti az általa alapított Auer Ifjúsági Szimfonikusokat. Művészi munkáját a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével, és a Bartók-Pásztory Díjjal is elismerték.

Varga István

Szabadkán született, vándorévei során tanult a budapesti Liszt Akadémián, a Belgrádi Zeneakadémián, és a Párizsi Konzervatóriumban. Tanárként visszatért szülőföldjére, oktatott a Belgrádi, valamint az Újvidéki Zeneakadémián. Nevéhez fűződik a Camerata Academica Kamarazenekar és a Goldberg Vonóstrió megalapítása, amelyeket hamarosan az egykori Jugoszlávia legismertebb együttesei között tartottak számon. Az Újvidéki Zenei Ünnepségek művészeti igazgatójaként nagyszabású nemzetközi kamarazenei fesztiválokat szervezett, mellette rengeteget koncertezett. Jelentős szerzők írtak számára darabokat, és a Jugoszláv Zeneszerzők Egyesületének Díját is elnyerte. A legnevesebb hangversenytermekben adott koncertet – így a londoni Wigmore Hall-ban, a párizsi Salle Gaveau-ban, a moszkvai Rahmanyinov Teremben. Rendszeresen tart mesterkurzust Magyarországon, Horvátországban, Franciaországban. 1999-ben települt át Magyarországra, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gordonka tanára. Állandó kamarapartnere Csalog Gábor zongoraművész, akivel rendszeresen koncerteznek itthon és külföldön.

Fülei Balázs

Liszt díjas zongoraművész. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny szerepel, köztük Beethoven, Brahms és Bartók összes zongoraversenye. A 2011-es Liszt Emlékév és a 2016-os Bartók Év egyik legfoglalkoztatottabb előadója volt. Számos hazai és külföldi szimfonikus zenekarral dolgozott együtt, zenekari és szólókoncerteket adott olyan színpadokon, mint a bécsi Konzerthaus, az amszterdámi Concertgebouw, a tokiói Kioi Hall, az NCPA Mumbaiban, valamint a Carnegie Hall New Yorkban, ahol 2008-ban debütált szólóestjével. Több magyar zeneszerzővel áll munkakapcsolatban, ősbemutatók és rádiófelvételek sora fűződik a nevéhez. 2015 karácsonyán jelent meg legutóbbi CD-je, melyen Beethoven, Brahms, Debussy, és Virágh András Gábor darabjai szerepelnek. 2012 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, 2015 óta a Kamarazene Tanszék vezetője. Mesterkurzusokat tartott Izraelben, Kínában, Indiában, és az Egyesült Államokban.