Egyszerre egyszemélyes és sokszereplős színház az, amit Fabók Mariann ebből a székely népmeséből létrehozott. Egyszemélyes, hiszen ő a mesemondó, és ő ad életet valamennyi szereplőnek: a menyecskének és férjének, az ördögnek és az ördög eszén túljáró legénynek, no meg a két királylánynak.
De rajtuk kívül képes játékba vonni és néha szereplővé tenni a Pinceszínház kisiskolás közönségét is. Kuszálódik is rendesen az előadás elején még takaros copfba fésült haja ebben a rendkívül intenzív, pillanatok alatti átöltözéseket és átváltozásokat igénylő előadásban, de csak a copfja nem bírja a tempót, a színésznő nagyon is.
Mátravölgyi Ákos székely kapus díszlete nem csak egy kapuval, hanem több nyíló-csapódó, különböző formájú kisajtóval is bír, és valamennyi, de még a mozgatható, megemelhető tető is szerepet kap a játékban, néha úgy, hogy ha feltétlenül tudni akarnánk, és lenne rá időnk a mese sodrában, utána kellene gondolni, hogy most melyik bábut melyik ablakban-ajtóban melyik kezével-lábával mozgatta a színésznő. Remekül ötvözi a bábjátékot a színjátékkal, sőt, néha, a kútból való szabadulási kísérleteknél, a pantomim elemeivel is.
A kedvesen bumfordi bábokat Lellei Pál tervezte, népmeséhez és a díszlethez illően rusztikus anyagokat, a paraszti kultúrából ismert tárgyakat (különböző fonott kosarakat, fából faragott villákat stb.) felhasználva.
Az előadás után kézműves foglalkozás is lesz, a színházteremhez tartozó Napfényes Étterem pedig déltől ínycsiklandó családi ebéddel várja kedves Vendégeit.
A Napfényes Rendezvényterembe bejárat az V. Curia u. 2. felől van.
Helyszín
Budapest, 1053, Curia u. 2.