A buddhista Tára istennőhöz vágyaink beteljesüléséért imádkozunk gazdagságért, békéért, gyógyulásért... összesen 21 különböző témában fordulhatunk hozzá, mindegyiknek külön neve, megnyilvánulása, saját imája vagyis mantrája van. Ezen az estén egy közös imádságra hívjuk nézőinket, akik jelenlétükkel lélekben szertartásunk résztvevőjévé válnak.

Minden kultúrában megjelenik az ősanya, a Földanya, mint az őstudás, a mindent átölelő gondoskodás és védelmezés archetípusa. A buddhista hagyományban az Ősanya Buddha egyik alakja Tára, a Szabadító Istennő, fő tevékenysége a félelem és a veszély elhárítása. A hindu tantrikus hagyományban Tara az együttérzés ősereje. A hinduizmusban a világ keletkezését egy teknőshöz kapcsolják, a görög-római mitológiában a teknős a termékenység szimbóluma. Az ókori kínai világfelfogásban megjelenik a kozmikus méretű teknős, aki a páncélján hordja a Földet. Így olvad össze Tára és az ősteknős archetípusa az előadásban.

Tara teknője az ősanya bölcsője, a szenvedéseinktől megszabadító, védelmező, gyógyító és tisztító tér. Tára istennőt, a tiszta tudat szimbólumát két egymás fölött – a föld és az ég síkjaiban – elhelyezett kör jeleníti meg. Az alsó körön, a „teknőn” lyukak, ezeken keresztül lépnek be a tudattalanunkból tudatunk felszínére a (gyakran) szenvedéseinket okozó gondolat- és érzéslények: színes, dinamikus, átalakulni képes alakok, melyeket az istennőhöz fohászkodó mantrák hatására bekebelez a teknő. Színes formák mozgása, a teknő hullámzása, hangok rezgése által kérjük az együttérzés istennője huszonyegy alakjának védelmező és szabadító segítségét.

Előadásunkat a tudatlanság, a háborúk, a manipulatív erők okozta szenvedések megszűnése és az okok tudatosítása iránti igény keltette életre.

A Tara teknője látványterve (díszlet, jelmez és fény) a látványtervezők nemzetközi versenyén (World Stage Design 2022) Calgaryban egyesített látványtervezői kategóriában második helyezést kapott.

„A világteknőből előbújó arctalan buroklények mintha amőbák, sejtlények lettek volna, a közönség minden figyelmét lekötötte átalakulásuk, mozgásuk, a semmiből előbukkanásuk és a semmibe visszakúszásuk a textilmedence résein át. A bonyolult mozgásformák koreográfiája és látványa, az ember-forma keresése az anyag-zsák lényekben, a meditatív hangzás, a mantrák, fohász-hálaadások lassan elkezdték egymást értelmezni. Megértettük, hogy az arc nélküli lények látomása nem más, mint a világban és bennünk is létező rossz, fájdalom, szenvedés, rémálom és lidérc, amelyet Tara, a végtelenül könyörületes, visszavezet az ürességbe.”Bánhegyi J. Anikó: Tisztító erőtér, prae.hu, 2018 https://www.prae.hu/article/10301-tisztito-eroter/

Mozgásszínészek: Hrotkó Csenge, Nagy Enikő, Olexa Csenge, Táibl Eszter, Pálinkás Máté, Baksai Réka

Zenészek: Tóth Szabi, Munkácsi Ádám

Látvány- és előadástervező, rendező: Bérczi Zsófia

Felhasznált irodalom: Csöpel Láma: TANTRA ÉS DZOGCSEN - A 21 Tára gyakorlatai, Buddhista Meditáció Központ – Tar

Támogatók: Veszprém-Balaton 2023, SÍN, EMMI, Bethlen Téri Színház

Az Élőkép Színházról:

Az Élőkép Színház – képi-asszociatív dramaturgia mentén építkező – vizuális színházi előadásokat, élő képzőművészeti alkotásokat hoz létre, melyek fő kommunikációs nyelve vizuális, vagyis az előadások főszereplői az animátorok által életre keltett látványelemek (díszlet, jelmez, kellék, installáció, fény, stb).

Az Élőkép alapítója és vezetője Bérczi Zsófia, vizuális kommunikáció tervező, aki formailag és tartalmilag is újszerű látásmóddal kísérletezik, elképzeléseit, látomásait a legkülönbözőbb előadó- és képzőművészeti formákban, ezek ötvözeteiben kelti életre, mindig törekszik az interdiszciplinaritásra.