Janklovics Peti bejön, mesél, standuppol. A 4. percben megemlíti, beleszövi a történetbe, mennyire imádta a Smooth Criminals-t Michael Jackson-tól, amire Edu hirtelen betoppan, felcsendül a dal, csontprofi, megkoreografált tánc, zene, fények. Főleg az impulzus, a hangulat, a mozdulatok a lényeg, de inkább az, hogy legyen poén, aztán Peti kimegy, Edu folytatja, a közönség pedig már sejti, hogy bármelyik pillanatban visszarobbanhat a színpadra Peti, vagy ismét Edu, legyen az Lambada klip elemzés, üvegezés, ruhatárlázadások, citromos Calippo, zselés haj, napszemüveg, derékra kötött kockás flaneling (nirvanás korszak), Hally-Gally, dodzsem, biciklisgatya (női), üvegezés a 67-es úton alatt, New Kids And The Block rajongói klub a cseresznyefán, farmerdzseki, telefonon hárommásodpercezés, Hyper-Hyper, vagy például a profi lassúzók ismertetőjegye, valamint az első suli disco-s csókok részletes elmesélése a nézők bevonásával, de nem úgy.

Egy est, ahol nem az a ciki, ha Captain Jack uniformisban DJ Bobo orral és Dr. Alban frizurával érkezel, hanem ha simán, úgy, mint egy normális ember.

Egy est, ahol aki nem tud brékelni, nem itt fog megtanulni, de kedvet sem fog nagyon kapni hozzá.

Egy est, ahol a fiúk megtudhatják, mi jár a lányok fejében, a lányoknak pedig nem áruljuk el, mi az, amit megtudtunk.

Egy est, ahol még a kétezres években világra jöttek is megbánják, hogy nem születtek korábban.

Óh, azok a csodálatos tükörgömbös megaparty-k... óh azok a vad csápolások a tóparti stégen… óh azok a maratoni táncmulatságok egy darab magnó kazettából megoldva… Bár ezek a bulik általában 22:00-kor (inkább 21:55) sajnos már véget értek, a 90-es évek sosem fognak!!!