NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Eltérő kommentek. Így van rendjén. Sajnos ma is aktuális kérdéseket feszeget. Gyönyörű nyelvezet, néhol patetikus szinészi játék.Gratulálok az alkotóknak.

Mindkét korábbi hozzászólással egyet tudok érteni, pedig ellentmondanak egymásnak, de ami 4 éve igaz volt, az ma is az. A színpadi díszlet mondhatni minimalista, ahogy a "jelmezek" is. A színészek előadása nekem tetszett, talán csak a császárnőt alakító Gregor Bernadett kapcsán mondanám, hogy időnként nem lenne baj, ha valami érzelem is látszódna az arcán. Jelen darabban, pont mint a Kék rókában végig olyan az arca, mint amit kőbe véstek, semmi mimika.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb mondanivalójú, legsúlyosabb, legrelevánsabb darabja a Bizánc. A 2021.11.21.-i előadást volt szerencsém végigélvezni 2700m leúszása után közvetlenül, mely állapotaimban nagyon erős hatás kell, hogy fennmaradjon bennem az érdeklődés, különösen egy ilyen hosszú előadás esetén. Nos, ez az erős hatás, ha úgy tetszik frissítő pofon, mind az előadás, színészi munka minősége, mind a téma rendkívül húsbavágó mivolta, kendőzetlen ábrázolása útján eljutott hozzám, és ahogy körbe néztem a többi nézőhöz is. A Bizánc nem próbálja titkolni, hogy a XXI. századi Európa egyik legsúlyosabb problémájáról, a fehér ember elleni terrorról, a mesterségesen szított, agresszív migrációról szól. A rendező jó munkát végzett, nyilván nem véletlen volt, hogy sem a díszletek, sem a jelmezek nem a bizánci, hanem a nagyon konkrét, mai időket idézik, egyáltalán nem kosztümös a darab. Élesen mutat rá, hogy a történelem újfent ismételni látszik magát, a bamba a mainstream médiából táplálkozó, elpuhult, értékrendjéből, erkölcseiből teljesen kifordult európai zombi társadalmakat éppúgy fogja maga alá gyűrni a vadkeleti sáskajárás a 21. században, mint ahogy annak idején Bizánccal tette ezt. Csak remélni tudom, hogy ez a darab eljut a ma még számla nélküli kínai illegális üzletek hamisítványait buzgón vásárló shoppingolókhoz éppúgy, mint a – tisztelet a kivételnek – szodoma és gomorává változott pesti belváros hazai nőihez, akik minden képzeletet felül-; és emberi értékrendet alui-múlóan fajtalankodnak a legkülönbözőbb dzsungelek Európa-idegen fiaival, olyan „férfiakkal”, akiket a 80-as években egy magára valamit is adó, Magyar nő, le se köpött volt… A darab végén a beözönlő vadkeleti csürhe által meglincselt, elvágott torkú császárnő a mai idők mementója és intő példa egyúttal az abberált társadalmi keveredést, fajtalankodást ma még támogatók felé. A szerepeket alakító színészek kivétel nélkül kiváló munkát végeztek, nálam a mondanivaló tonnás súlyát, és megvalósítást is mérlegre téve 9/10 ez az igencsak őszinte darab.

Ebben a feldolgozasban Herczeg Ferenc dramaja silany kormany-kozeli propagandava alacsonyodik, ami talan nem is meglepo az Uj Szinhaz jelenlegi inkarnaciojaban. A darab egyetlen kibogozhato ertelmezese hogy a torokok gyozelme es Bizanc bevetele 1453-ban metaforikusan a nyugati keresztenyseg jelenlegi gyengeseget, dekadeniciajat es az iszlam ternyeresenek veszelyet hangsulyozza. Akinek meg nincs elege az szakadatlan populista kormanypropagandabaol mely ezt a demagog allitast sulykolja allandoan, akar meg is nezheti a darabot ha szukseget erzi hogy szinhazban is ugyanezt hallja. Pedig eredeti ertelmezeseben a drama a szazadfordulo koruli milleniumi evek ures, onmagat unneplo, korrupt, magyarkodo de ugyanakkor kepmutato tarsadalom kritikajanak is tekintheto. Es ennek az uzenetnek is lehetene valami relevanciaja talan a jelenlegi korszakban… Egyebkent, a szinpadkep es jelmezek modernek, a rendezes eleg gyermeteg, sok a szaladgalas le es fel egy teljesen celtalan de nagyon magas acel lepcsorol, a nagyobb erzelmi hatast inkabb fulsiketito zenei betetek szolgaljak, rengeteg a szinesz es sokat kiabalnak es gesztikulalnak. Sajnos az Uj Szinhaz jelenlegi szinvonala csapnivalo… nagyon kar!