R. Strauss: Az árnyék nélküli asszony - koncertszerű előadás három felvonásban (német nyelven, magyar felirattal)
„Talán nem vagyok elsőrangú zeneszerző, de elsőrangú másodrangú zeneszerző vagyok” - nyilatkozta magáról Richard Strauss, az „utolsó nagy romantikus”. Az árnyék nélküli asszony az I. világháború alatt született; Hofmannsthal librettója freudi ihletettségű mű, tele erős szimbolikával, rendkívüli felruházott szereplőkkel.

Bár Richard Strauss hosszú pályája a világ politikai, szociológiai és kulturális történetének egyik legkaotikusabb korszakán ívelt át, a zeneszerző még a televízió, a repülőgép-hajtóművek és az atombomba idejében is megőrizte eredendően romantikus esztétikáját. Kevés olyan komponistája volt a kornak, akit Strausshoz lehetne mérni hangszerelési fantázia tekintetében, és Wagner óta nem akadt más rajta kívül, aki ilyen jelentős nyomot hagyott volna az operatörténetben. Librettistájának, Hugo von Hofmannsthalnak szenvedélye volt a színház; mesteri szimbolikával, aprólékosan kidolgozott szerepekre írt librettói azon operaszövegkönyvek közé tartoznak, melyek önálló irodalmi értékkel bírnak.
Az árnyék nélküli asszony a misztikus kelet mesés világába, a Hét Holdhegy és egy sötét folyó által körülvett Délkeleti Szigetek birodalmában játszódik. A hatalmas zenekart igénylő mű monumentális, erőteljes, „wagneri” zene, amely ugyanakkor tele van szépséggel és finomsággal, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált részekkel is. Az árnyék nélküli asszony annak a korszaknak alkonyán fogant, amelyet a bécsi író, Stefan Zweig (Hofmannstahlt követően Strauss librettistája) a „biztonság aranykorának” hívott; annak a hagyománynak az összegzése, melyet alapjaiban rengetett meg az I. világháború.