Játsszák: Sztarenki Dóra, Vizi Dávid, Gyulai-Zékány István, Hevesi László, Kotormán Ábel

Díszlet – Devich Botond
Jelmez – Magyar Réka
Zene – Szilvay Máté

Rendező – Szokol Judit
Beavató: Karsai György

Helené a világ legszebb nője, nincs férfi, aki ellen tudna állni csábító erejének.
Helené szerelméért rombolták le a görögök Tróját, és pusztult el sok ezer görög
és phrüg harcos, miatta lett csonka majd’ minden görög család. Az istenek
nyilván büntetésül szabadították őt az emberiségre. Homérosz óta él Helenéről
ez a kép: az eposz, a lírai költészet, de még a történetírás (Hérodotosz) is ezt a
kettős képet őrzi Helenéről. A fennmaradt görög drámák között csak
Euripidésznél találkozunk Helenével: nyolc tragédiájában ő a bűnös asszony, a
trójai háború oka, a gyűlöletes nő. De mi van akkor, ha Helené soha nem is járt
Trójában? – teszi fel a kérdést Euripidész a Helené című drámájában. Ha
ártatlan, sorsüldözte nő, aki a trójai háború kezdete óta, immáron tizenhét éve él
az egyiptomi királyi palotában, ahová Hermész menekítette őt, s helyette egy
képmás-Helenét vitt Parisz Trójába. Az ártatlan Helené hűségesen vár férjére,
Menelaoszra… Mit gondoljunk a trójai háborúról, a görög mitológiáról, és a
görög történelemről Helené ártatlanságának fényében? És milyen műfajú drámát
írt e mítosz-változat felhasználásával Euripidész? Többek között ezekre a
kérdésekre keressük beavatószínházi előadásunkban a választ.