Az előadás reflexió Bartók Béla Román népi táncok művére. Az 1915-ben zongorára íródott zenemű dobra, bőgőre és zongorára készült adaptációja képezi a produkció zenei anyagát. Népi életképek. A produkció a mindennapjainkról szól. Egy közösség egymáshoz való viszonyulását követhetjük nyomon különböző életérzések, tételek kapcsán. Legyen ez egy bál, vagy egy magányos férfi tánca, vagy kacérkodó, incselkedő páros tánc. Mai virtuális világunkban eltávolodunk egymástól. Másfajta közösségi életet élünk, ami nem emberközpontú. Ezt az emberi kapcsolatokon alapuló közösségi szellemet keressük. A darabban az emberi egzisztencia határait kutató expresszionizmus és az irónia, valamint a szándékos egyszerűség és a kontrapunktikus, a zeneileg ellenpontos összetettség jól megférnek egymás mellett. A mű hat tánctételből áll, melyeknek karakterét megőrizve improvizációk hangzanak el a tánctételek között.