A 20. századi magyar zene emblematikus szerzőinek műve szólalnak meg az estén Kocsár Balázs vezényletével, akit a Magyar Televízió 1989-ben megrendezett nemzetközi karmesterversenyének legjobb magyar résztvevőjeként ismert meg a nagyközönség.

Azóta számos fontos vezető pozíciót töltött be a magyar zenei életben, Szegeden, Debrecenben, a Nemzeti Filharmonikusok jogelődjénél, az Állami Hangversenyzenekarnál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál művészeti vezetőjeként és a magyar Állami Operaház zeneigazgatójaként. Egy rangos olaszországi karmester-verseny megnyerése után a Frankfurti Operába került, de Németországon kívül visszatérő vendégnek számít Olaszországban, valamint más európai országokban is. Édesapja, az 1933-ban született Kossuth-díjas és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kocsár Miklós 1985-ben komponálta költői szépségű Elégiáját fagottra és kamarazenekarra. A szólista a magyar közönség előtt szintén jól ismert Bogányi család egyik muzsikus tagja, Bogányi Bence lesz, aki a Finn Nemzeti Opera, a Helsinki Filharmonikusok és a Berlini Rádiózenekar után a Christian Thielemann, Lorin Maazel és Valery Gergiev zeneigazgatók nevével fémjelzett Müncheni Filharmonikusok szólófagottosaként is dolgozott. Az est műsorán Kodály Zoltán két örökzöld kompozíciója is szerepel, amelyekben egy-egy tájegység táncait dolgozta fel a szerző, mindkét alkotás méltán gyakran szerepel külföldi zenekarok koncertjein is. A Ruralia Hungarica Dohnányi egyik legtöbbet játszott zenekari kompozíciója; 1924-ben írta, több erdélyi népdalt is felhasznál benne a rá jellemző leleménnyel, mélységgel és szellemességgel párosítva.

Kocsár Balázs  karmester

Kodály: Marosszéki táncok
Kocsár Miklós: Elégia
Kodály: Galántai táncok
Dohnányi: Ruralia Hungarica, op. 32/b

Bogányi Bence fagott

Nemzeti Filharmonikus Zenekar