Műsor:

Közreműködik: Balog József – zongora

Vezényel: Deák András

Műsorvezető: Zelinka Tamás

Balog József (1979) diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kitűnő minősítéssel szerezte. Tanulmányi évei alatt több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat, ezek közül kiemelkedik a Chopin zongoraverseny I. díja (1999, Budapest), a Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraverseny I. díja (2000, Budapest), az Alekszander Tansman Nemzetközi Zenei Verseny nagydíja és különdíja (2002, Lodz), a Nemzetközi Brahms Zenei Verseny II. díja (2004, Pörtschach), a Pécsi Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny I. díja (2007, Pécs), valamint a „Carlo Soliva” Nemzetközi Zongoraverseny 2. díja (2008, Casale Monferrato).

Több CD felvétel is őrzi játékát a Hungaroton, a Convention Budapest Classic és a Brilliant Classics kiadóknál. Első, „Hungaricum” című szóló lemeze 2005-ben elnyerte a Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemezverseny Nagydíját.

Állandó kamarapartnerével, Zalai Antal hegedűművésszel Enescu hegedű-zongora szonátái mellett lemezre vette Auer Lipót valamennyi átiratát, és Bartók Béla hegedűre és zongorára írt összes kamaraművét. A standard zongorista repertoár mellett szívesen játszik ritkán előadott, valamint jazz ihletésű műveket. Nevéhez fűződik megannyi kortárs zenei mű bemutatása is.

Farkas Ferenc (1905-2000) Furfangos diákok című táncjátékát 1949-ben mutatták be a Magyar Állami Operaházban. A balett Jókai Mór: A debreceni lunátikus című novellája alapján készült, amely a kollégiumi diákok csínytevéseiről és szerelmi bonyodalmairól szól. A balett zenéjéből Farkas Ferenc hattételes szvitet állított össze (Vásár Debrecenben, Zsuzsika tánca, Diákok tánca, A vásári cigányzene csárdása, Szerelmi kettős, és a három részes finálé: Részeg tánc, Tréfás gyászinduló és a Csikósok tánca), amely Jókai Mór kedves történetéhez illő, vonzó zenei légkört teremt.

Kocsák Tibor (1954) zongoraművész és zeneszerző 1973 és 1978 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán tanult. 1978-1982 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének Győri Tagozatán volt zongoratanár. 1978-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola, újabban Egyetem tanára, 1990-től pedig a Madách Színház zenei vezetője. Legsikeresebb színpadi művei: Légy jó mindhalálig (1991), Anna Karenina (1995), A vörös malom (1995), Utazás (1996), Abigél (2008). Kocsák Tibor és ifjabb Harangozó Gyula koreográfus Hófehérke és a 7 törpe c. balettje a Grimm-testvérek ismert meséjéből készült és az Erkel Színházban játsszák nagy sikerrel. A balettszvitben sok utalás van a jazztől a klezmeren át a hatvanas-hetvenes évek popzenéjén keresztül egészen Walt Disney híres rajzfilmjének zenéjéig.

Wolf Péter (1947) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a hatvanas évek végén a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola keretén belül működő jazztanszakon tanult. 1969-ben tagja, később zenei vezetője lett a Hacki Tamás vezette Ex-Antiquis együttesnek, amellyel napjainkig több mint 3000 koncertet adott. Ebből az időszakból ered a Liszt Ferenc Kamarazenekarral való szorosabb együttműködése előadóként és hangszerelőként. Az utóbbi néhány évben a versenyművek felé fordult alkotói fantáziája, melyek közül kettő zongorára, kettő hegedűre, egy oboára és egy pedig trombitára készült. 2007-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakának BA, majd MA jazz-zeneszerző hallgatója (tanára: Oláh Kálmán). 2015-ben DLA fokozatot szerzett. Doktori disszertációját „Jazz-hangszerelés” címmel alkotta meg.

Szavai szerint „a Ba-Rock divertimentómat 1979-ben írtam a Magyar Rádió, pontosabban a könnyűzenei szimfonikus művek szerkesztője, Gyulai Gaál János kérésére. A három tételes műben a zongora párbeszédet folytat a vonószenekarral és a barokk a rockzenével, melyet Jandó Jenő és a Liszt Ferenc Kamarazenekar mutatott be.

A Musica seria címet azért adtam zongoraverseny helyett, hogy hangsúlyozzam, ez komoly (seria) zene. Szokatlanul, 4 tételben, ami inkább egy szimfónia tagolása szokott lenni. Tekinthető a darab zongora-szimfóniának is. Konok lüktető nyolcadok indítják az első tételt, melynek második témája is ritmikus. Lírai témát a második tétel hoz, melyet egy táncos harmadik tétel követ. A zárótételnek izgalmas ritmikája adja sava-borsát. A versenyműveknél „kötelező” kadencia az első és a negyedik tételben ad lehetőséget a szólistának. A négy tétel nem hangnemi, hanem gondolati kapcsolatban van egymással. Előadása - hacsak addig más nem történik - ősbemutató lesz.”

(Zelinka Tamás)

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!