A Bátori Máriát, Erkel Ferenc első operáját 1840. augusztus 8-án játszotta először a Pesti Magyar Színház, mely a premiert követően vette fel a Nemzeti Színház nevet. Dugonics András azonos című színdarabja alapján Egressy Béni jegyezte a kétfelvonásos opera librettóját. Bár a bemutató igen sikeres volt, Erkel tovább dolgozott művén a következő években. A 12. századi Magyarországon, Könyves Kálmán idejében játszódó Bátori Mária már szerzője életében igen magas előadásszámot ért meg: harmincnál is többször adták elő. 1860 után azonban 140 évet kellett várni, hogy újra műsorra tűzzék, ekkor a kolozsvári operatársulat mutatta be a művet.

A budai várpiacon a dalmáciai hadjáratból győztesen hazatérő trónörökös herceget várja a nép. Istvánt tragikus hírek fogadják: neje, Judit elhunyt, az ország érdekében újra kell nősülnie. Első – kényszerített – házasságára hivatkozva utasítja vissza az újabb követelést. A szócsata hevében kiderül: Leányváron él István nemes, de nem királyi házból való szerelme, akitől két gyermeke is született. A király – Könyves Kálmán – átkot mond fiára, mire az a trón elleni támadással fenyegetőzve kijelenti: Bátori Máriát veszi feleségül. Harcosaival együtt Leányvárra távozik, ahol Mária – hölgyei körében – aggodalmakkal teli szívvel várja őt. István elhatározásáról értesülve előbb ellenzi azt, majd enged ugyan, de esküvőjük alatt is balsejtelmek gyötrik. * Udvarhölgyei sem tudják felderíteni a Király bosszújától rettegő Máriát. Rossz előérzetei fokozódnak, amikor fivére, Miklós és férje vadászni indulnak. Eközben Budán Mária megöletésére buzdítják a Királyt tanácsosai, hisz a fattyak veszélyeztetik István és Judit utódát. Kém hozza az esküvő hírét. Az élet és halál törvényeivel vívódó Király úgy dönt: udvarával Leányvárra indul. A királyi vadásztanyán Miklós vidám bordalt énekel, István azonban Mária véres árnyának rémképét látja, és kíséretével sietve visszatér Leányvárra. Mindeközben az ingatag Király – megismerve Máriát és gyermekeit – előbb őszintén megbocsát, végül azonban mégis szabad kezet ad vérszomjas intrikus tanácsnokainak. Segítségükkel egy bakó a lakosztályában leszúrja a gyermekei jelenlétében imádkozó Máriát, aki a visszatérő István és Miklós szemeláttára, férje karjában hal meg. A két férfi és vadásztársaik bosszút esküsznek a gyilkos fejére.

(Gupcsó Ágnes és Németh G. István)