Az Utcafront Tolerancia Színházban együtt játszanak hajléktalan emberek, professzionális színészek és szociális munkások. Az előadások alkalmával a néző nem tudja, ki a hajléktalan ember, ki a színész és ki a szociális munkás, így szembesülhet azzal, hogy „a másik ugyanaz” (Borges).

Az előadás mindig utazásokat, találkozásokat, kapcsolatokat jelent, s ez az ingerszegény környezetben, a társadalom peremén kényszerű tétlenségben élők számára felbecsülhetetlenül értékes. Lehet, hogy a nemrégiben alakult színtársulat kabaré-jeleneteiben még nem mindenki Kabos Gyula vagy Latabár Kálmán, de talán nem is az lenne a lényeg.  Ami számít, hogy az Utcafront Tolerancia Színház olyan kezdeményezés, ami egyszerre szolgálja az elesettek felemelését, a társadalom érzékenyítését és a közönség szórakoztatását.