Sokan próbálták megfogalmazni Beethoven népszerűségének titkát, azt, hogy mit jelent a ma emberének.

Szabolcsi Bence ezt írja: „Jelenti az emberi érzelem- és gondolatvilág páratlan erejű művészi megragadását, az emberi sors, a küzdelem, a diadal nagyszerű felmutatását…”

Az Egmont-nyitány zenéje a függetlenség, a legkeményebb zsarnokság által sem térdre kényszeríthető szabadságvágy diadalát hirdeti. A Sors-szimfóniának is nevezett V. szimfónia azt mutatja meg, hogy az ember - éppúgy, mint az emberiség -, képes legyőzni a sorscsapásokat, ha bátran szembeszáll azokkal. A két hősköltemény közötti Hegedűverseny az alkotó nagysága előtti főhajtásra késztet, hisz minden figyelmes zenehallgató ösztöne megsúgja: itt a tökéletessel áll szemben. Egy művel, mely a benne megszólaló zenei gondolatok szépsége, a feldolgozás arányai, a hagyományok tiszteletének és egyben bátor túlhaladásának egyensúlya révén az egyszeriség, a megismételhetetlenség lenyűgöző érzésével ajándékozza meg hallgatóit.

Kállai Ernő személyében egy rendkívül tehetséges, ígéretes pálya elején álló hegedűművészt ismerhetünk meg – Kobayashi Ken-Ichiro, a zenekar tiszteletbeli vendégkarmestere pedig a tőle évtizedek óta megszokott alázattal és szenvedéllyel teli módon tolmácsolja Beethoven remekműveit.

Műsor

Egmont - nyitány

D-dúr hegedűverseny

V. szimfónia

Közreműködik: Kállai Ernő (hegedű)

Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro