"1932 februárjában Münchenben találkoztam egy ismerősömmel, név szerint Lukas Kristl-lel, aki már jó néhány éve bírósági tudósítóként dolgozott. Kristl körülbelül a következőket mondta nekem ekkor: én igazán nem értem miért van az, hogy ezek a drámaírók, ha történetesen egy bűncselekményt és annak következményeit dolgozzák fel, szinte mindig az úgynevezett főbenjáró bűncselekményeket részesítik előnyben, és szinte sohasem foglalkoznak azokkal a kisebb bűncselekményekkel, amelyekbe pedig léptennyomon belebotlunk, amelyeket rendkívül gyakran csak tudatlanságból követnek el, és amelyek következményei akár a halálbüntetés következményeihez hasonlatosak.
És elmesélt nekem egy esetet a praxisából – a benne szereplő személyeket Kristl személyesen ismerte. Ebből a mindennapi esetből született meg e kis haláltánc, a Hit, szeretet, remény."
(Ödön von Horváth)
A szerző örököseinek az engedélyét a Thomas Sessler Verlag (Bécs) és a Hofra Kft. közvetítette.
Szereposztás
| Színész | Csákányi Eszter |
| Színész | Kókai Tünde |
| Színész | Nagy Zsolt |
| Színész | Patkós Márton |
| Színész | Bohoczki Sára |
| Színész | Znamenák István |
| Színész | Kákonyi Árpád |
| Színész | Tóth Péter |
Stáblista
| Rendező | Gáspár Ildikó |
| A rendező munkatársa | Szabó Julcsi |
| Ügyelő | Mózer Zsolt |
| Súgó | Horváth Éva |
| Fény | Kehi Richárd |
| Dramaturg | Ari-Nagy Barbara |
| Dramaturg | Bodor Panna |
Helyszín
Budapest, 1075, Asbóth utca 22.