Életképek magyar nyelven, magyar és angol felirattal
„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt.
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estét változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.
Kodály anyai ágon lengyel származású volt. Rendhagyó módon éppen egy lengyel rendező, Michał Znaniecki szemén keresztül láthatjuk, hogyan érzékeli ezt az ízig-vérig magyar művet egy külföldi művész.
Az első részben Pál István Szalonna és Bandájának táncháza hangolja a magyar népi dallamokra a közönséget.
Előhang: Pál István Szalonna és Bandája
Közreműködnek a Duna Művészegyüttes táncosai
Szereposztás
| Háziasszony | Gál Erika |
| Háziasszony | Schöck Atala |
| Kérő | Szemerédy Károly |
| Kérő | Haja Zsolt |
| Fiatal legény | Pataki Adorján |
| Fiatal legény | Ujvári Gergely |
| Szomszédasszony/A legény anyja | Wiedemann Bernadett |
| Szomszédasszony/A legény anyja | Ulbrich Andrea |
| Fiatal leány | Rost Andrea |
| Fiatal leány | Sáfár Orsolya |
| A bolha | Gradsach Zoltán |
| A bolha | Geiger Lajos |
| A leány anyja | Kiss Erika |
Stáblista
| Rendező | Michał Znaniecki |
| Díszlet | Luigi Scoglio |
| Jelmez | Magdalena Dabrowska |
| Animáció- és világítástervező | Bogumił Palewicz |
| Koreográfia | Juhász Zsolt |
| A koreográfus asszisztense | Marosi Edit |
| Dramaturg | Kenesey Judit |
| Karigazgató | Strausz Kálmán |
Helyszín
Budapest, 1087, II. János Pál pápa tér 30.