"Ádám és Éva óta, mióta egyből kettő lett, nem élhet senki anélkül, hogy ne kívánja embertársai lelkébe képzelni magát, s megismerni igazi valójukat, miközben egyúttal idegen szemmel is próbál nézni. Az együttérzés az önfenntartásnak nélkülözhetetlen eszköze.”
(Thomas Mann)
Az ifjú Józsefet, Jákob legszeretettebb fiát, testvérei egy száraz kútba vetik. Három napig időzik a mélyben, mintha meghalt volna, amikor egy öreg izmáelita megtalálja, megvásárolja, és magával viszi Egyiptomba. József szép és értelmes, kiválóságának köszönhetően hamar érvényesül az idegen országban, de egy asszony miatt másodjára is mély verembe kerül, a fáraó börtönébe – hogy immár férfivá érve szabaduljon fogságából, és beteljesítse sorsát. Thomas Mann regénye a 20. század legnagyobb szellemi vállalkozásainak egyike, az ókori kelet mítoszainak és vallásainak értelmező újramesélése. Népek és törzsek, istenek és emberek, nők és férfiak történetei fonódnak össze benne, és vezetnek vissza az emberi kultúra kialakulásának mélységes mélyen eredő gyökereiig.
Fordította: Sárközi György, Káldor György
A szerző regényéből a színpadi adaptációt készítette: Gáspár Ildikó
Szereposztás
Színész | Csuja Imre |
Színész | Dóra Béla |
Színész | Epres Attila |
Színész | Ficza István |
Színész | Gálffi László |
Színész | Hámori Gabriella |
Színész | Jéger Zsombor |
Színész | Kerekes Éva |
Színész | Máthé Zsolt |
Színész | Murányi Márta |
Színész | Nagy Zsolt |
Színész | Novkov Máté |
Színész | Patkós Márton |
Színész | Pogány Judit |
Színész | Polgár Csaba |
Színész | Szathmáry Judit |
Színész | Takács Nóra Diána |
Színész | Vajda Milán |
Színész | Znamenák István |
Színész | Zsigmond Emőke |
Stáblista
Kókai Tünde | |
Rendező | Ascher Tamás |
Rendező | Gáspár Ildikó |
Díszlet | Izsák Lili |
Jelmez | Szlávik Juli |
Dramaturg | Ari-Nagy Barbara |
Zene | Kákonyi Árpád |
Súgó | Kanizsay Zita |
Ügyelő | Sós Eszter |
Asszistens | Érdi Ariadne |
Helyszín
Budapest, 1075, Madách tér 6.