NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Folytatódik a Kortárs Drámafesztivál felolvasószínházi programja.

Szíjártó Tímea Aletta: Zárva Szerdától vasárnapig bármi megtörténhet, a füzetben mindenre van hely, de, aki hitelre veszi a gyilkosságot, annak előbb vagy utóbb fizetnie kell érte. A “ jó magyarországi pulykafasírt”, meg a “csinált cigi” nyomorában mindenki úgy jön- megy mintha dolga volna. Az emberek majdnem találnak munkát, majdnem sikerül párt választaniuk, majdnem jól vezetik a saját vállalkozásukat és majdnem megússzák az ellenőrzést. A Zárva Az eset “majdnem” folytatása, de, aki nem hallott Az esetről, az bátran elmehet a boltba, ott valószínűleg lesz egy Anastasia néni, aki szívesen mesél a “kommunista anyjukról”, és biztosan lesz egy hihető verziója, hacsak nem lesz Zárva. Felolvassák:  Laboda Kornél, Pálos Hanna, Keresztény Tamás, Józsa Bettina Rendező: Szokol Judit A szerzőről: "Lehet-e egy óvónőből drámaíró? Lehet-e egy színésznőből óvónő? Mi köze van a színháznak az óvodához? A statisztikai adatok ezekre a kérdésekre nem szolgálnak válasszal, de nem is releváns. Legalábbis az én Esetemben. Az életem különböző állomásai között a kapocs én magam vagyok. A tanulmányok önmagukban nem határozzák meg az embert, az csak egy zsák, amit vagy megtöltöttem, vagy nem. A munkám viszont szerves része a hétköznapoknak. A lányom és a férjem hősiesen “tűrik”, az állandóan “dolgozó” óvó nénit, hiszen sok mindent el lehet mondani az intézményes gyereknevelésről kivéve azt, hogy unalmas. Valahol a család és az ovi felfokozott tempója között van egy csendes sziget: az írás. Első alkalommal próbának szántam a drámaírást és egészen jól sikerült, másodjára már tudtam mit szeretnék és emiatt jobban vártam a visszajelzést. Mostmár képes vagyok megfogalmazni, hogy azért írok szívesen drámát, mert tetszik az, ahogy az emberek beszélnek, ahogy elmondanak, vagy elhallgatnak dolgokat, ahogy torzítják a beszédet, vagy, ahogy próbálnak választékosan fogalmazni, de leginkább a hétköznapi nyelv romlottsága és egyszerűsége fog meg. Szívesen hallgatom a villamoson az aktuális politikai helyzetről károgó öregeket (úgy, hogy maga a politika teljesen hidegen hagy), a motyogó bolondokat, a zsémbes hivatalnokokat, a folyamatosan fogyókúráról, divatról és egyéb semmiségekről fecsegő plázacicákat, a helyes táplálkozásról és gyermeknevelésről prédikáló családanyákat stb. Írás közben szeretem felidézni ezeket… Egy kicsit olyan, mintha lefénymásolnám a nyomorukat és aztán fölhasználnám ellenük. A Zárva egy falusi vegyesbolt “fénymásolata” minden egyéb kellékkel tarkítva. Fogyasztás előtt érdemes lebontani róla a román nyelvű termékleírást tartalmazó címkét."