Hajdu Szabolcs filmje az egymástól eltávolodott rokonok újra találkozása által felszínre törő konfliktusok sorát mutatja meg: Eszter nővére, Ernella családjával egy év után hazatér Skóciából, és Eszterék kénytelenek őket befogadni. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, felszínre hozva a két család között feszülő ellentéteket. Szarkasztikus humorú, finom rajzolatú portré a mai Magyarország hétköznapjairól.
Bemutató: 2016. szeptember 29. (Forgalmazó: Big Bang Media)
VÉLEMÉNYEK
"Megpróbálunk magunkról beszélni. A vágyainkról, a kételyeinkről, a szorongásainkról. A hétköznapjainkról, a családról, a gyerekekről, a szüleinkről. Talán ha magunkról beszélünk, sok mindenki másról is beszélünk. Nem vagyunk különlegesek. A problémáink hasonlóak. A dolgok itt vannak körülöttünk csak meg kell ragadni őket, és elmesélni valahogy. Filmen vagy levélben, buszmegállóban vagy telefonon mindegy. Most színházban. Hagyjuk a formaságokat, csak beszéljünk, mondjuk el, amíg tudjuk, amíg lehet. Adjunk hírt egymásnak, egymásról." (Hajdú Szabolcs)
Megérdemelt díjat zsebelt be ez a film a Karlovy Vary filmfesztiválon. Hihetetenül organikus és hiteles film, amit a kiváló operatőri munka tesz még emberközelibbé. (Turro)
Ebben a filmben nincsenek hatalmas drámák, nem hal meg, nem betegszik meg senki. A szereplőkön sokat lehet nevetni, néha velük, máskor rajtuk. Döcögve, de működő családokat látunk, értelmes, egészséges gyerekekkel. Minden kínjuk ellenére szerencsések, hogy vannak egymásnak. Pont ahogy mi, a barátaink, az ismerőseink. Talán kicsit kényelmetlen a szembenézés saját magunkkal, feszengős, kínos érzés, de mindenképpen megéri. Ja, és hogy ebben a filmben van a legszemetebb bók, amit valaha hallottam, már csak hab a tortán. (Matalin Dóra)
VÉLEMÉNYEK
"Megpróbálunk magunkról beszélni. A vágyainkról, a kételyeinkről, a szorongásainkról. A hétköznapjainkról, a családról, a gyerekekről, a szüleinkről. Talán ha magunkról beszélünk, sok mindenki másról is beszélünk. Nem vagyunk különlegesek. A problémáink hasonlóak. A dolgok itt vannak körülöttünk csak meg kell ragadni őket, és elmesélni valahogy. Filmen vagy levélben, buszmegállóban vagy telefonon mindegy. Most színházban. Hagyjuk a formaságokat, csak beszéljünk, mondjuk el, amíg tudjuk, amíg lehet. Adjunk hírt egymásnak, egymásról." (Hajdú Szabolcs)
Megérdemelt díjat zsebelt be ez a film a Karlovy Vary filmfesztiválon. Hihetetenül organikus és hiteles film, amit a kiváló operatőri munka tesz még emberközelibbé. (Turro)
Ebben a filmben nincsenek hatalmas drámák, nem hal meg, nem betegszik meg senki. A szereplőkön sokat lehet nevetni, néha velük, máskor rajtuk. Döcögve, de működő családokat látunk, értelmes, egészséges gyerekekkel. Minden kínjuk ellenére szerencsések, hogy vannak egymásnak. Pont ahogy mi, a barátaink, az ismerőseink. Talán kicsit kényelmetlen a szembenézés saját magunkkal, feszengős, kínos érzés, de mindenképpen megéri. Ja, és hogy ebben a filmben van a legszemetebb bók, amit valaha hallottam, már csak hab a tortán. (Matalin Dóra)
Helyszín
Átrium Film-Színház
Budapest, 1024, Margit krt. 55.
Budapest, 1024, Margit krt. 55.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!