Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
ZADAM TÁRSULAT: PROFIL
Bakelit Multi Art Center - Stúdió

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
Az önreprezentáció egy megálmodott kép, amelyet mi hozunk létre önmagunkról...

A Profil címmel bemutatásra került trió jelenlegi formáját a társulat nyári rezidenciái alkalmával hozta létre a Cullberg Balett-nél Svédországban, illetve a D.ID Dance Identity- nél Ausztriában 2011-ben. Az előadás a Mu-Terminál számára 2010-ben készült Like! című darab továbbgondolása. Koncepció / koreográfia
Zambrzycki Ádám Előadók
Sebestyén Tímea
Simet Jessica
Zambrzycki Ádám Szerző: Halász Tamás   Kétrészes előadás a Zadam Társulattól: hipnotikus álomjáték a személyiséget beszippantó s kiköpő kiber-térről, majd lírai-borzongató szólók füzére a szünet után. Ha majdan lenyomatot keresünk e korról, nagy valószínűséggel felmerülhet bennünk e bemutató, hiteles rajzolatával.   KRITIKA   A Profil című trió már a címével is meggondolkodtat – a játék vége felé hallunk is lexikonízű, fanyar humorral recitált szöveget arról, mit jelent: felhasználó, mit jelent: előadóművész. A profil akárcsak öt-hat éve még csupán oldalra fordított arcot, korszerűbb megközelítésben tevékenységi-szakterületi összegzést jelentett, míg a közösségi portálokon szocializálódó nemzedékek számára emez előző jelentések talán már alig ismerősek. Profilnak ők azt a hevenyészett, kilúgozott adatsort nevezik, melyben a felhasználó önszavaival próbálja meghatározni azt a jelentésegyüttest, ami őt magát, véleménye szerint kiadja.   A társulatvezető, Zambrzycki Ádám Sebestyén Tímeával és Simet Jessicával adja elő e kesernyés táncjátékot, kézben laptoppal, a háttérben villogó vetítéssel, tisztes távolságot tartva a közhelyektől. Nem Facebook-ellenes röpdolgozatot látunk, bár a közösségi oldal jelzetei (elsősorban a lájk), a netes univerzum kapkodó, felszínes, magányosító eszköztárának megannyi szimbóluma felvonul előttünk. A játékosokat derengő fényben, egymástól hermetikusan elszigetelten – bár fizikai közelségben – látjuk. A felcsapott laptop monitorára sokáig nem látunk rá, annak csak szívóerejét mutatják. A táncosok feje, egész teste a monitor magnetikus erőterében: onnan áradnak az őket mozdító energiák, oda van – akárcsak satuba – belefogatva egész lényük. A monitor aztán láthatóvá válik: arcuk elé emelik, s a felületen nem egyebet, mint saját vonásaikat látjuk. A harsány mimikát mutató fotó-arcok a valódit takarják el: a képet mutatják, amit a képmutató láttat magáról. Az igazi helyett a túlfokozott, izgatott, ripacs grimaszokba rendezett vonások mutatkoznak a hús-vér alakok feje helyén.   Érzelmes és értelmes társadalomkritika ez, amelyet csak az ért meg, aki vesztett már el barátokat, akiket magával rántott ez az úgynevezett élet, e digitális papundekli, mely számszerűsíti, adatokká konvertálja a mind lombosabbnak tűnő, igazából viharosan sorvadó szociális mátrixot, melyben az egyed úgy véli: létezik. Zambrzycki a kiszolgáltatott valódit állítja szembe a vonzó pszeudóval, a holt és öncélú magamutogatást az esendő igazival. Nem ítélkezik, de nézőjét bizonyos értelemben erre kényszeríti. Az alkotó, egyúttal a kortárs terep egyik legeredetibb férfitáncosa a mozgásanyagban, személyes jelenlétében remekel: társnői túlnyomórészt sikerrel követik sodró játékát.   A játék végén alsóneműre vetkőző táncosok katatón köröket rónak, majd alakzatba rendeződnek. A szín előterében, remek lassított felvételes gegcsokorban trendi napjaink jellegzetes pózait pakolják elénk. A darab csúcspontjának mondható, egyszerre komikus és szívszorító jelenetben magakelletés, csábítás, győzelem, rajongás, öntudatosság ócska gesztus-kliséit sorolják remek mozgással és arcjátékkal. Az ostoba reklámokból, sajtóipari vég- és melléktermékekből ismerős morzsalék az erős lassításban különös jelentőséget és értelmet nyer. Az érzelmes lezárásban a három táncosról készült régi fotók, egyre gyorsabb tempóban váltakozva, a falra vetítetten: egy élet eleje a csecsemőkortól a kamaszévekig.    
  Galéria
  Jegynyomtatásról
Az emailben kapott jegyet nyomtasd ki, és vidd magaddal papíron. A színházak ugyanis így fogadják el a jegyed érvényesnek, és neked is így a legegyszerűbb és leggyorsabb!

Ha mégsem tudsz nyomtatni, ne aggódj, nem fogsz lemaradni az előadásról, a legtöbb színházunk valamennyire rugalmas ezügyben. Az általad választott színháztól még nem kaptunk pontos információt a jegynyomtatással kapcsolatban, így kérjük, náluk érdeklődj!
  Cím
1095 Budapest, Soroksári út 164. Kattints ide a térkép megjelenítéséhez
  Hogy tetszett?