„Bartók is játszotta” – ez az alcíme a koncertnek, amely érzékletes betekintést kínál számunkra Bartók Béla zongoraművészi repertoárjába. Ebben Liszt és Ravel, s természetesen a saját művei mellett barokk mesterek szerzeményei is ott szerepeltek: így nemcsak Purcell, de még a jezsuita szerzetes Domenico Zipoli egyik szvitje is.

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékét vezető Fülei Balázs bizonnyal más előadói temperamentummal és pódiumszemélyiséggel rendelkezik, mint Bartók Béla, s tán ez is szerepet játszik abban, hogy oly eredeti Bartók-interpretációkat köszönhetünk neki. Ahogy egy közelmúltbeli kritika összefoglalta: „Fülei formátumos Bartók-játékos: markánsan közelít a karakterekhez, hiteles tempókat vesz, és mer eltérni a magyar Bartók-előadópraxis kőbe vésett értelmezéseitől, ami nagy bátorságra és fejlett szuverenitásra vall.” S idézzünk még egy kritikusi értékelést a művészről: „Ahol ő megjelenik, személyében tudás, művészi lelkiismeret, ihletettség lép a pódiumra.” Műsor: Purcell:D-dúr szvit, Z. 667 Zipoli:1. (h-moll) szvit Beethoven:Hat variáció F-dúrban, op. 34 Liszt:Variációk J. S. Bach „Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen” témájára szünet Ravel:Három darab a Miroirs című sorozatból Bartók:Román kolindadallamok, BB 67 Bartók:Improvizációk magyar parasztdalokra, BB 83