Zrínyi Ilona: Juhász Róza

Rendező: Árkosi Árpád

Díszlet, jelmez: Libor Katalin

Zene: Rossa Levente

Dramaturg: Kulcsár Edit

A monodráma hitelesen mutatja be Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb s egyben legvitatottabb korszakát. Zrínyi Ilona Thököly Imréhez és fiához, Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja a darab fő gerincét. Mint nő, mint anya, s egyben a hazaszeretet példátlan emblematikus személyisége jelenik meg az előadásban, s teszi hitelessé a konfliktusok közötti emberi nagyságát.

Az előadás egyik újszerű, erős darabja lehet az ifjúság számára tervbe vett, nemzeti identitást erősítő programnak.

Az előadás  hiánypótló szerepet játszik a történelmi drámák sorában, amelyek a színház eszközeivel gyarapítják a nézők történelmi ismereteit.

A darab lényegében felöleli Zrínyi Ilona felnőtt életének minden fontos korszakát. Ily módon egy időutazásnak lehetünk tanúi.

Az első jelenetben hajón vagyunk, Zrínyi Ilona kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomása, Kis-Ázsia  felé halad.

Egyedül van a fedélzeten, s az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait. A darab során vissza-visszatérünk a hajóra, s ez a színhely a keretjátéka az előadásnak.

Alakján keresztül képet kapunk a XVII. századi Magyarország politikai állapotáról, katonai eseményeiről, a kuruc korszak kezdeteiről. Emlékeiben megidézi apját, Zrínyi Pétert, akit hős katonaként az osztrák császár perbe fogott, és árulás koholt vádjával kivégeztetett.

Látjuk esküvőjén Munkács várában, s a Thököly iránti szenvedély ellentmondásos  stációiban.

Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint a felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi, mint „Európa legbátrabb” asszonya.

A korabeli krónikák rajongással beszélnek róla, s ő volt az a személy, aki nő létére is utolsó pillanatig védte a rá bízott várat, noha a reménytelenség nyilvánvaló volt a túlerővel szemben, de ő ilyen módon akart hazájának becsületet szerezni.

A vár kénytelen feladása után Bécsbe kerül gyermekeivel, ahol a megállapodás ellenére elszakítják tőle Ferenc fiát. Az osztrák árulás másodszor is kettétöri életét. 4 évi tartózkodás után Thököly kiváltja két elfogott osztrák generálissal, s engedélyezik, hogy kövesse urát török birodalmi helyekre.

Így él majd Bulgáriában, Konstantinápolyban, s végül Nikodémiában, ahova a hajó viszi.

A darab tömören ragadja meg életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva.

Zrínyi Ilona példás alakja nem merülhet a feledés homályába, reményeink szerint az előadás mind a felnőtt közönségnek, mind az ifjúságnak katartikus élményt ad majd.

Producer: II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. – Klebelsberg Kultúrkúria, Marczibányi Téri Művelődési Központ

Az előadás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap és a Zrínyi Emlékbizottság támogatta.