KINŐTT SZÍV
A Kőmag előadása.
„Van úgy, hogy egy tragédiáról nem tehetünk, nincs kit és nem is kell senkit hibáztatnunk érte, egyszerûen csak megtörténik velünk. A Kinõtt szív két kislányhõse is ilyen, csupán megtörténtek velük a dolgok: egyikük az édesapját, másikuk a szeme világát veszítette el. Az elfogadáson túl mit lehet ilyen helyzetekben tenni?” Szabó Imola Julianna Kinõtt szív címû verspróza kötetének táncszínházi adaptációja az elfogadás küzdelmekkel, fájdalommal, dühvel, utálattal, sajnálattal, szeretettel, ürességgel, képtelenséggel, magánnyal, társakkal, – kinek mivel – kikövezett útját játja végig. Böröcz Petra flamenco táncos koreográfiájában keveredik az õsi és a modern: jelen van a flamenco szikkadt keménysége, a nõi princípium puhasága, a tradíció megkérdõjelezhetetlen érvénye és a modernitás állandó kétkedése. Az alkotók kísérleteznek a szöveggel: az írott szó és gondolat nem „csak” a tánc nyelvén nyeri el új jelentésrétegeit. A szöveg és mozdulat társakká válnak, egymásból következnek, segítik, ellenpontozzák egymást, így a jelentéseknek, érzeteknek, gondolatoknak sûrû és izgalmas szövetét hozzák létre. (Kiss Ottó fülszövegének felhasználásával) Alkotók: szöveg: Szabó Imola Julianna koreográfia, tánc: Böröcz Petra tánc: Annamaria Aquistapace tánc, ének: Váncza Dominika ütőhangszer: Pongrácz Szabolcs
„Van úgy, hogy egy tragédiáról nem tehetünk, nincs kit és nem is kell senkit hibáztatnunk érte, egyszerûen csak megtörténik velünk. A Kinõtt szív két kislányhõse is ilyen, csupán megtörténtek velük a dolgok: egyikük az édesapját, másikuk a szeme világát veszítette el. Az elfogadáson túl mit lehet ilyen helyzetekben tenni?” Szabó Imola Julianna Kinõtt szív címû verspróza kötetének táncszínházi adaptációja az elfogadás küzdelmekkel, fájdalommal, dühvel, utálattal, sajnálattal, szeretettel, ürességgel, képtelenséggel, magánnyal, társakkal, – kinek mivel – kikövezett útját játja végig. Böröcz Petra flamenco táncos koreográfiájában keveredik az õsi és a modern: jelen van a flamenco szikkadt keménysége, a nõi princípium puhasága, a tradíció megkérdõjelezhetetlen érvénye és a modernitás állandó kétkedése. Az alkotók kísérleteznek a szöveggel: az írott szó és gondolat nem „csak” a tánc nyelvén nyeri el új jelentésrétegeit. A szöveg és mozdulat társakká válnak, egymásból következnek, segítik, ellenpontozzák egymást, így a jelentéseknek, érzeteknek, gondolatoknak sûrû és izgalmas szövetét hozzák létre. (Kiss Ottó fülszövegének felhasználásával) Alkotók: szöveg: Szabó Imola Julianna koreográfia, tánc: Böröcz Petra tánc: Annamaria Aquistapace tánc, ének: Váncza Dominika ütőhangszer: Pongrácz Szabolcs
Helyszín
RS9 Színház
Budapest, 1075, Rumbach S. u. 9.
Budapest, 1075, Rumbach S. u. 9.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!