Requiem

Műsor: Johannes Ockeghem (c.1410–1497): Requiem
Antoine Brumel (c.1460–c.1512): Requiem (részletek)
Csapó Gyula (1954–): Requiem (ősbemutató) Közreműködik: A:N:S Chorus
Szél Cecília, Wágner Adrienn, Patay Péter, Gavodi Zoltán, Czier Zoltán, Kéringer László, Ujházy Márton, Mizsei Zoltán, Benkő Pál, Koncz András Classicus Quartet
Rácz József, Baksai Réka – hegedű , Tornyai Péter – brácsa, Zétényi Tamás – cselló EllenPont együttes
Bánfi Balázs, Haraszti Dóra, Kállay Katalin, Kecskeméti László, Valóczky Éva – furulya, Bán Máté – fuvola, Szűcs Péter – klarinét, Vasvári Tamás – harsona, Takács Zsuzsanna – zongora, Schlanger Tamás – ütők, Búza Vilmos – nagybőgő Vezényel: Bali János Johannes Ockeghem requiemje a zenetörténet első fennmaradt tőbbszólamú halotti miséje. A szerző a reneszánsz muzsika legnagyobb becsben álló, legrejtélyesebb alakja. Műveinek javát a halála után nem sokkal összeállított ún. „Chigi”-kódex őrzi, a requiemnek is ez az egyetlen forrása. Mivel csak az az Offertoriumig tartalamzza a halotti mise énekeit, ezért a Sanctust és az Agnus Deit a következő generáció legjobb francia szerzőjétől, Antoine Brumeltől vesszük. „Mit tudunk ma az időtlenségről, nyugalomról, élet-halál elválaszthatatlanságáról? Requiemem táplálkozik a Zenből, Zoroaszterből, Liturgiából (messze elkerülve az ’Úr’ nevét), hiszen mindenre szükségünk van, amit az igazi kérdésről valakik valaha is sejtettek. Van japán haiku, jo-no-mai (a Noh színház haláltánca),  gregorián, zsoltár. Minden a megnyugvásért (requiem), az időn túlról szól, s ami így szól, megmarad. Minden  hang egyszerre sokezer éves, mégis most születik. Zen-e? Zene” – Csapó Gyula.