Laár András és Galla Miklós újra együtt lép színpadra, közös dalokat és jeleneteket adva elő.

Laárogásnak azt nevezzük, amikor valaki hangmegnyilvánulásokkal jelzi belső mozgásait, illetve reakcióit. Ennek egy külön, specifikus verziója, amikor a Költő, azaz Laár András saját versét szavalja. A Gallantás a galloktól ered, akik a mai Franciaország területén éltek, és ódon zeneszerszámaikkal riogatták az asszonynépet. E zeneszerszámok közül az egyik legszebb hangú volt a „gall lant”. A Laárogások és Gallantások az est során jótékonyan összeadódnak és fergeteges Laárgallabiózist alkotnak. Mindkét művész garantálja, hogy másfél óra kacagás és műélvezet részese az, aki részt vesz a Laárogások és Gallantások című sziporkázó előadáson, melynek egy-egy szeletébe sok-sok évvel ezelőtt egyébként már belekóstolhatott a közönség.