A dán írónő Janne Teller provokatív ifjúsági regénye, a Semmi azt a gondolatot helyezi előtérbe, hogy semminek sincs értelme, hogy létezésünk hiábavaló, szavaink, tetteink, érzéseink csak addig a pillanatig igazak, amíg meg nem születnek.

Mindannyian szembe kell nézzünk azzal a ténnyel, hogy életünk törékenysége és bizonytalansága mellett az ésszerűségét sem tudjuk tetten érni. A kisregényben felvetett probléma a mindenkori ember egyik legfontosabb kérdése, amelyre, válasz hiányában minduntalan visszatérünk. A Semmi című regényben egy kamasz, arra hivatkozva, hogy semminek sincs értelme, és ezért semmit sem érdemes csinálni, úgy dönt, hogy maga mögött hagyja hétköznapi életét, lemond kötelezettségeiről, és a maga törvényei szerint fogja letölti hátralévő éveit. Az osztálytársai hitét is felborítja, akik megkérdőjeleznek minden létező struktúrát, majd megtesznek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy nihilista társuknak bebizonyítsák, igenis vannak dolgok, amelyek számítanak. A regényben bemutatott események, karakterek és legelsősorban a bennük feszülő dilemmák inspirálták az alkotókat, hogy egy olyan produkciót hozzanak létre, ami színházi eszközökkel ragadja meg a problémát, és játszóknak, befogadóknak egyaránt segít abban, hogy az ehhez kapcsolódó viszonyukat felismerjék és félelmeiket megfogalmazzák.