NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

William Shakespeare: HAMLET próba, mint előadás, mint próba Fordította: Arany János

Újra és újra elolvasva a művet, a szövevényes érzelmi – politikai - hatalmi szenvedélyekkel átszőtt cselekményívből egy színházi értelemben is kivételes figura alakja bontakozik ki előttem. Egy intellektuális, művész vénájú ember, individuum, aki önnön belső- és külső, gondolati- és tettbéli, cselekvési lehetőségeit kényszerül felmérni egy számára szinte átláthatatlan és felfoghatatlan élethelyzetben. A tisztánlátáshoz, a kérdések megválaszolásához, a bizonyításhoz a színházi elemző munka analitikus eszközeit hívja segítségül. Szerepet játszik (őrület), hogy a környezet szerepjátékait leleplezhesse. Drámajátékot teremt (egérfogó), hogy a drámai csúcspont, mint kísérlet, a valóság analógiáit egyértelműen összefüggésbe hozza.
A színházi próba hangulatát, keretét (próba, mint előadás) leginkább szolgáló semleges térben (próba - csarnok), a színház elhivatott létéről, a színházművészet eszmei lehetőségeiről gyakorlati tapasztalattal ad szinte szakmai kurzust az önlelkét és az élet működését analizáló, színházteremtő főhős: Hamlet. SZEREPOSZTÁS   CLAUDIUS, Dánia királya: REITER ZOLTÁN GERTRÚD, dán királyné, Hamlet anyja: SAÁROSSY KINGA
HAMLET, az előbbi király fia, a mostaninak unokaöccse: NAGY ANDRÁS
HORATIO, Hamlet barátja: BARANYI PÉTER
POLONIUS, főkamarás: SATA ÁRPÁD
LAERTES, fia: KÁLI GERGELY
OPHELIA, leánya: BABÓCSAI RÉKA
ROSENCRANTZ, PAP: FEHÉR ISTVÁN
GUILDENSTERN: BARÁTH ZOLTÁN
I. SÍRÁSÓ, VÁNDORSZÍNÉSZ: VÁRHELYI DÉNES
SZÍNÉSZ KIRÁLY: TUNYOGI PÉTER
OSRICK, udvaronc: KARDOS KRISTÓF
MARCELLUS, II. SÍRÁSÓ, LUCIANUS: TÓTH LEVENTE
BERNARDO, SZÍNÉSZKIRÁLYNŐ: CSATHÓ NORBERT
FRANCISCO, PROLÓG, VÁNDORSZÍNÉSZ: SZTANISZLÁV LÁSZLÓ   Rendező: BLASKÓ BALÁZS   Díszlettervező: SZÉKELY LÁSZLÓ   Jelmeztervező: VELICH RITA   Vívás-mozgás: VÁRHELYI DÉNES   Súgó: SZECSKÓ ANDREA   Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ   Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA, BLASKÓ ZSÓFIA