BARTÓK-TRILÓGIA I. RÉSZ: KINCSES FELVIDÉK

Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban. A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése. A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk. A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja be az „eredetit”. Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig. Prológus Egy pár – Zoborvidék Kanászoké – Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze) Dudacsárdás – Ipoly mente Góralski – Szuchahora (Árva) Oláhos – Kisdobra (Bodrogköz) Csárdás és fogás – Bodrogköz Csárdás – Magyarbőd (Abaúj) Karikázó és karička – Imreg, Céke (Zemplén) Krucena, Do šaflika – Sáros Verbuňk, čardaš – Opálhegy, Parnó (Zemplén) Pásztorbotoló – Gömör Dudanóták – Zsére (Zoborvidék), Kürt (Vág-Garam köze) Rozkazovačky – Nagyócsa (Polyánhegyalja) Ruszin chorovodok – Kijó (Sáros) Odzemok – Háromszlécs (Liptó) Hajduch, šuchom – Rimakokova (Gömör) Vasvári és csárdás – Gömör Epilógus   Az előadás magyarországi és szlovákiai alkotók közös munkája. Zene: Agócs Gergely Koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály, Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková, Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová Látvány, díszlet: Kovács Gerzson Péter Grafika: Kovács Bori Vilma Videómunkák: Ernst Süss, Digitart Kft. Viseletek: Furik Rita Vezető koreográfusok: Hégli Dusán, Mihályi Gábor A rendező munkatársa: Mihályi Gábor Rendező: Kovács Gerzson Péter Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara. Zenekarvezető: Pál István Szalonna Tánckarvezető: Kökény Richárd Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György Művészeti vezető: Mihályi Gábor