Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
MARICA GRÓFNŐ
Budapesti Operettszínház - Nagyszínpad

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
Ha A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről!

Immáron több mint tíz esztendeje ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatért a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő, méghozzá ismét KEROŸ rendezésében. A történet kicsit romantikus, de viharos.
A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó... Nehéz lenne aktuálisabb történetet találni, hiszen sokan gondolják ma azt, hogy a hazugságok szekerén haladva könnyebb az élet! Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el! Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig (utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé). Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága! Önmagunkkal szembenézni a legnagyobb bátorság, de a "Marica grófnő" szerint megéri, mert a boldogsághoz vezető úton az őszinteség minden szép emberi kapcsolatnak, így a szerelemnek is az alapja… A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, méltán magyar, s méltán világhírű. Ez a rendezés nemcsak Budapesten, de Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható. Közreműködik: a Színház Énekkara, a Színház Balettkara és a Színház Zenekara
  Szereposztás
Marica 
Bordás Barbara 
Marica 
Fischl Mónika 
Tasziló 
Dolhai Attila 
Tasziló 
Vadász Zsolt 
Liza 
Szendy Szilvi 
Liza 
Kékkovács Mara 
Liebenberg István 
Kerényi Miklós Máté 
Liebenberg István 
Peller Károly 
Bozsena 
Lehoczky Zsuzsa 
Bozsena 
Kállay Bori 
Dragomir Populescu Moritz herceg 
Földes Tamás 
Dragomir Populescu Moritz herceg 
Faragó András 
Kudelka 
Dézsy Szabó Gábor 
Kudelka 
Petridisz Hrisztosz 
Tschekko 
Péter Richárd 
Manja 
Frankó Tünde 
Szólótáncos 
Gallai Zsolt 
Szólótáncos 
Ottlik M. Laura 
Szólótáncos 
Lendvai Zsolt 
Szólótáncos 
Németh Zsuzsanna 
Szólótáncos 
Hassan G. Otero 
Szólótáncos 
Csuja Gergely 
  Stáblista
Rendező 
Kerényi Miklós Gábor 
Koreográfia 
Lőcsei Jenő 
Díszlet- és jelmeztervező 
Gyarmathy Ágnes 
A rendező munkatársa 
Aczél András 
Játékmester 
Bori Tamás 
Koreográfus-asszisztens 
Lendvai Zsolt 
Karigazgató 
Drucker Péter 
Karmester 
Somogyi-Tóth Dániel 
Karmester-zenei vezető 
Makláry László 
Zeneszerző 
Kálmán Imre 
Magyar szöveg 
Harsányi Zsolt 
Átdolgozó 
Kállai István 
Átdolgozó 
Kardos G. György 
Szövegíró 
Julius Brammer 
Szövegíró 
Alfred Grünwald 
  Jegynyomtatásról
Az emailben kapott jegyet nyomtasd ki, és vidd magaddal papíron. A színházak ugyanis így fogadják el a jegyed érvényesnek, és neked is így a legegyszerűbb és leggyorsabb!

Az Operettszínházban nagyon csúnyán fognak rád nézni, ha nem nyomtatod ki a jegyed. Vészhelyzetben valahogy talán megoldják, de ilyen esetben legkésőbb 45 perccel a kezdés előtt érj a pénztárhoz!

Ha esetleg gondod volt a bejutással ebben a színházban, jelezd felénk kérlek a címen!

  Cím
  Hogy tetszett?