A Duna Szimfonikus Zenekar koncertje.

Műsor: Massenet: Scènes pittoresques (Festői jelenetek) – szvit
Saint-Saëns: La jeunesse d’Hercule (Hercules ifjúsága) – szimfonikus költemény, op.50
Wagner: Siegfried Idill
Glazunov: Koncertkeringő, op.47 Nr.1 Vezényel: Horváth Gábor Műsorvezető: Zelinka Tamás Horváth Gábor (Budapest, 1975) tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Középiskolai Énektanár és Karvezető szakán (tanárai: Maklári József, Hartyányi Judit) és kitüntetéses minősítéssel a karmester szakon végezte (tanárai: Lukács Ervin, Gál Tamás). Tanári munkásságának főbb állomásai: 1998-2002: Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban – ének-zene oktatás; 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója Karmester és Karvezető Tanszék egyetemi adjunktusa; 2002-től a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola – karvezetés, kamarazene tanára. 2010 óta a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere, továbbá a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar karmestere.

Jules Massenet (1842-1912) francia zeneszerző a párizsi Conservatoire zeneszerzés professzora volt. Operái mellett balettzenéket, oratóriumokat és kantátákat, közel kétszáz dalt, továbbá zenekari szviteket, jeleneteket komponált, melyek karakteres, táncos jellegű és rövid tételekből állnak, például: Scènes hongroises – 1870, Scènes pittoresques – 1874, Scènes dramatiques – 1875, Scènes napolitaines – 1876, Scènes de féerie – 1881, Scènes alsaciennes – 1882).

Camille Saint-Saëns (1835-1921) francia zeneszerző, karmester, zongorista és orgonista rendkívüli tehetségét nagyra értékelte Liszt, Rossini és Berlioz is. Saint-Saëns 1853-ban elnyerte a Saint Merry-templom orgonistai állását, amit 1858-ban a Saint Madeleine-templommal cserélt fel, s itt tevékenykedett egészen 1877-ig. 1879-ben forró sikerű hangversenyt adott Budapesten. Utolsó éveit Algériában töltötte. Saint-Saëns négy szimfonikus költeménye közül a legnépszerűbb és a leghíresebb mindmáig a Haláltánc (Danse macabre), míg a többiek (Omphale rokkája, Phaéton, Herkules ifjúsága) alig ismertek. Hercules, görög nevén Héraklész (Héra= híres) már ifjúként is nagy erejű volt, korán kötelességtudóvá és bölccsé vált. Olyan férfiú volt, aki a nimfák lágy hívásának és a buja bacchánsnők erőteljes csábításának is ellen tudott állni, hirdetve a férfierény győzelmét a gyönyörök felett.

Richard Wagner (1813-1883) felesége, Liszt Cosima 33. születésnapjára komponálta a Siegfried – Idill-t 1870-ben. A mű címe a legkisebb gyermekükre, az újszülött Siegfriedre utal, másrészt arra, hogy idézeteket tartalmaz Wagner: Siegfried című zenedrámájából. A zenemű azonban voltaképpen szerenád Cosima asszonyhoz, aki a zeneszerzőt megajándékozta a családi boldogság régóta áhított idilljével. A mű a hitvesi szeretet, gyengédség és szerelem különlegesen szép kifejezése, melyet Wagner eredetileg kis zenekarra írt és házuk kertjében, Cosima ablaka alatt játszatott el, meglepetésként. Wagner később elkészítette a mű zenekari változatát.

Alekszandr Glazunov (1865-1936) orosz zeneszerző, karmester és tanár 1907 és 1928 között a Szentpétervári Konzervatórium (később Leningrádi Konzervatórium) igazgatója. Legjelentősebb művei szimfóniák és zenekari művek, ezért is hívják szülőhazájában „az orosz Brucknernek”. 1884-ben Glazunov európai „látókörtágító” útja során Weimarban találkozott Liszt Ferenccel, aki úgy nyilatkozott, hogy „erről a komponistáról az egész világ beszélni fog”. Mint tanár és karmester nagy súlyt helyezett zeneszerzői növendékei műveinek bemutatására még akkor is, ha konzervatív ízlése ellenére voltak. Jeles filantróp volt: egész fizetését diákjai között osztotta szét. Koncertkeringője gyönyörű muzsika, amely a koncertpódiumra hozza a tánczenét. Olyan szerkesztésű, mintha az egyik Csajkovszkij-balettből érkezett volna.

(Zelinka Tamás)