Az Ifjú Szivek Táncszínház Felföldi levelek c. egész estét betöltő műsora 2005-ben készült.

Az ősbemutatóra még ez évben, az együttes fenállásának 50. évfordulóján került sor a pozsonyi Hviezdoslav Színházban.

A Felföldi levelek a történelmi Magyarország északi részének, a mai Szlovákia területének hagyományos tánckultúráját mutatja be Bartók Béla, Kodály Zoltán, Petőfi Sándor és Márai Sándor írásainak felhasználásával. Hégli Dusan a zeneszerző–gyűjtő, költő és író szemén keresztül láttatja a 19–20. század fordulójának és a múlt század első évtizedeinek Felföldjét. Az elhangzó levelekben a szerzők gyűjtő munkáikról, utazásaikról, valamint a területhez, az ott élőkhöz fűződő viszonyukról vallanak.

„Mindig is foglalkoztatott, hogy ne csak előadjuk, hanem meg is értsük egy-egy vidék, tájegység táncát, hiszen a hiteles előadáshoz az is hozzátartozik, hogy a táncanyag elsajátítása mellett minél jobban ismerjük azt a kort, azt a környezetet, amiben az adott táncot járták. Így jutottam el Kodály naplójához is, amiben a zeneszerző Nyitra és Gömör megyei népdalgyűjtései során készített jegyzetei olvashatók. Ezek olyan érdekesnek bizonyultak, hogy elhatároztam, felkutatok minden olyan írásos nyomot, ami egy-egy híres magyar alkotó szemszögéből mutatja be a felföldi falvak közösségét, énekeit, illetve szokásait. Bartók 1909-ben népdalgyűjtő körúton járt a Felföldön, és élményeit, megfigyeléseit szintén papírra vetette. Petőfi pedig 1845-ben járta be az egész Felvidéket, amiről útinaplójában – az utazás élményét kiváló korrajzzal, történetekkel fűszerezve – számolt be. Márai Sándor tudósításai, leírásai szintén magával ragadóak és gondolatébresztők. A Felföldi levelek célja, hogy felidézze azt a kort, azt a hangulatot, amelyben az egyes táncokat táncolták. Bízunk benne, hogy az irodalmi szemelvények által nemcsak színes, de emberközeli képet is tudunk mutatni a kor Felföldjéről."
(Hégli Dusan, az együttes művészeti vezetője)
(Kaszás Péter: Felföldi levelek. Magyar Nemzet, 2005.07.17.) A műsorban magyar, szlovák, cigány, zsidó zenék és táncok kerülnek bemutatásra, hűen tükrözve a terület etnikai sokszínűségét. Földrajzi és tánctörténeti szempontokat figyelembe véve járja be a történelmi Felföld vidékeit, érzékeltetve az egyes nemzetek tánckultúrájának egységességét. A táncok, tánctípusok közti eltérések oka nem a nemzetiségi különbségekben rejlik: a reformkor utáni táncdivat, a csárdás, a verbunk inkább a felföld déli, magyarok lakta vidékén hódított, míg a divatáramlat gócpontjától távolabb eső északi, szlovákok lakta területeken az ősibb forma – mint az ugrós, az eszközös, a fegyvertáncok vagy a forgatós táncok fejlettebb formái – is megmaradt. A műsor azonban nem csupán a levelek néptánc-illusztrációja: a zene, tánc, viselet, színpadkép és gondolatiság egymást erősítve és kiegészítve átgondolt, egységes dramaturgiai szerkezetben valósulnak meg. Időtartam: 70 perc