MARINA VLADY önéletrajzi regényét színpadra alkalmazta GERGELY LÁSZLÓ. Előadja: BÁLINT MÁRTA.

A monodráma az orosz származású, nagy francia filmcsillag, Marina Vlady és az orosz-szovjet zenész és költő, a brezsnyevi Oroszország híres-hírhedt művész-istene, polgárpukkasztó bárdja, Vlagyimir Viszockij viharos, önpusztító szerelmét és Viszockij tragikus halálát örökíti meg. A két ember mennyet és poklot megjáró szerelme és házassága mintha maga is költészet, különös hangulatú dráma lenne: két sajátos intenzitással lobogó lélek játéka és harca élettel, halállal, múlttal, jelennel, egymással – egymásért. A darab ezen túlmenően a francia színésznő és az orosz művész viharos kapcsolatán keresztül a jelenkorra aktualizált korrajzot ad a hidegháborús Európa viszonyairól is. Fontos morális üzenetet hordoz arról, hogy a tehetség és az örök emberi értékek (mint az erkölcsi tartás, a szerelem megtartó ereje, a hit és a szabadságvágy) érvényre jutnak a diktatúrának a legtisztább emberi kapcsolatokat is bomlasztó hatásával szemben, még akkor is, ha ehhez egyéni tragédiák, önpusztító szenvedések sorát kell átélni.