„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt.
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estét változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.
Kodály anyai ágon lengyel származású volt. Rendhagyó módon éppen egy lengyel rendező, Michał Znaniecki szemén keresztül láthatjuk, hogyan érzékeli ezt az ízig-vérig magyar művet egy külföldi művész.
Az első részben Pál István Szalonna és Bandájának táncháza hangolja a magyar népi dallamokra a közönséget.
Előhang: Pál István Szalonna és Bandája
Közreműködnek a Duna Művészegyüttes táncosai
Szereposztás
| Háziasszony | Gál Erika |
| Háziasszony | Schöck Atala |
| Kérő | Molnár Levente |
| Kérő | Haja Zsolt |
| Fiatal legény | Pataki Adorján |
| Fiatal legény | Ujvári Gergely |
| Szomszédasszony/A legény anyja | Ulbrich Andrea |
| Szomszédasszony/A legény anyja | Wiedemann Bernadett |
| Fiatal leány | Rost Andrea |
| Fiatal leány | Rácz Rita |
| Fiatal leány | Sáfár Orsolya |
| A bolha | Geiger Lajos |
| A bolha | Gradsach Zoltán |
| A leány anyja | Kiss Erika |
Stáblista
| Rendező | Michał Znaniecki |
| Díszlet | Luigi Scoglio |
| A díszlettervező asszisztense | Alejandro Contreras Cortés |
| Jelmez | Magdalena Dabrowska |
| Animáció- és világítástervező | Bogumił Palewicz |
| Koreográfia | Juhász Zsolt |
| A koreográfus asszisztense | Marosi Edit |
| Dramaturg | Kenesey Judit |
| Angol nyelvű feliratok | Elisabeth M. Lockwood |
| Karigazgató | Strausz Kálmán |
| Előhang | Pál István Szalonna |
| Karmester | Kocsár Balázs |
Helyszín
Budapest, 1061, Andrássy út 22.