CHIOGGIAI CSETEPATÉ – komédia két részben – Írta: CARLO GOLDONI
Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Hogy miben rejlik töretlen sikere? Leginkább talán abban, hogy Goldoni tökéletesen ismeri az embert; a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. És tökéletesen ismeri a vígjátéki trükköket is, azokat a trükköket, amiket nagyrészt épp ő maga kísérletezett ki velencei boszorkánykonyhájában. Goldoni csúcsra járatja a komédia gépezetét: pletykák, nagy viták és kupán verések, félreértések, becsapások, vérbő helyzet- és jellemkomikum, csattanós felismerés a legváratlanabb pillanatban, szerelmi csatározások – és a néző csak kapkodja a fejét. A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok, asszonyok ugranak egymásnak – de a szó szoros értelmében! –, mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok – no meg egyéb dolgok – repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket? Súlyos, emberi sorsokról döntő kérdések ezek, mégis természetes könnyedséggel simulnak bele a halászfalu mindennapjaiba. És ez is a szerző erénye: harsány komédiáiból bölcs nagyvonalúság és báj sugárzik, mégpedig egyszerűen azért, mert Goldoni nemcsak ismeri és érti, hanem – ami a legfontosabb! – feltétel nélkül szereti egyszerű és gyarló, de éppen ezért végtelenül emberi szereplőit. Fordította: Török Tamara Az előadás a Pesti Magyar Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójában készült. A Chioggiai csetepaté című komédia meghatározott előadásait a látássérült közönség számára audionarrációval tesszük akadálymentessé. Ezeket az előadásokat a műsorrendben AN jelzéssel látjuk el.
Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Hogy miben rejlik töretlen sikere? Leginkább talán abban, hogy Goldoni tökéletesen ismeri az embert; a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. És tökéletesen ismeri a vígjátéki trükköket is, azokat a trükköket, amiket nagyrészt épp ő maga kísérletezett ki velencei boszorkánykonyhájában. Goldoni csúcsra járatja a komédia gépezetét: pletykák, nagy viták és kupán verések, félreértések, becsapások, vérbő helyzet- és jellemkomikum, csattanós felismerés a legváratlanabb pillanatban, szerelmi csatározások – és a néző csak kapkodja a fejét. A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok, asszonyok ugranak egymásnak – de a szó szoros értelmében! –, mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok – no meg egyéb dolgok – repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket? Súlyos, emberi sorsokról döntő kérdések ezek, mégis természetes könnyedséggel simulnak bele a halászfalu mindennapjaiba. És ez is a szerző erénye: harsány komédiáiból bölcs nagyvonalúság és báj sugárzik, mégpedig egyszerűen azért, mert Goldoni nemcsak ismeri és érti, hanem – ami a legfontosabb! – feltétel nélkül szereti egyszerű és gyarló, de éppen ezért végtelenül emberi szereplőit. Fordította: Török Tamara Az előadás a Pesti Magyar Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójában készült. A Chioggiai csetepaté című komédia meghatározott előadásait a látássérült közönség számára audionarrációval tesszük akadálymentessé. Ezeket az előadásokat a műsorrendben AN jelzéssel látjuk el.
Szereposztás
| ISIDORO, büntetőbírósági jegyző | Rajkai Zoltán |
| TONI (Antonio), halászbárka-tulajdonos | Gáspár Tibor |
| PASQUA ASSZONY, a felesége | Tóth Éva |
| LUCIETTA, fiatal lány, Toni húga | Balsai Mónika |
| TITTA-NANE (Giambattista), fiatal halász | Gémes Antos |
| FORTUNATO, halász | Eperjes Károly |
| LIBERA ASSZONY, a felesége | Juhász Róza |
| ORSETTA (Orsolina), fiatal lány, Libera húga | Soltész Bözse |
| BEPPE (Giuseppe), fiatalember, Toni öccse | Horváth Illés |
| TOFFOLO (Cristofolo), matróz | Takács Géza |
| VICENZO, kereskedő | Fillár István |
| ALTISZT | Rancsó Dezső |
| SZOLGA | Pavletits Béla |
| CANOCCHIA, fiatalember, sült tököt árul Á | Ágoston Péter |
Stáblista
| CHECCA (Francesca), fiatal lány, Libera másik húga | Gáspár Kata |
| Rendező | Kéri Kitty |
| Díszlet, jelmez | Berzsenyi Krisztina |
| Mozgás | Frank Róbert |
| Súgó | Tóth Lovász Mónika |
| Ügyelő | Sipos Csaba |
Helyszín
Pesti Magyar Színház
Budapest, 1077, Hevesi Sándor tér 4.
Budapest, 1077, Hevesi Sándor tér 4.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!