NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Az Átrium NézőKépző első beavató színházi előadása, mely teljes egészében a két felvonással először 2016 március 6-án, 19.00-tól látható. Az előadást 15 éves kortól ajánljuk.

1. felvonás: Csongor (55')
2. felvontás: Tünde (55')
Csongor szorongó, önképzavaros fiatal, aki nem tudja megkülönböztetni a számítógépes játékok világát a valóságtól. Próbálja megtalálni a saját helyét, miközben anyja (Mirigy), legjobb barátja (Balga), a szórakozóhelyek, a lányok, a lehetséges életcélok, hivatások, a pozitív és negatív befolyásoló erők között vergődik az éjszakai Budapesten.

A beavató színházi előadás a diákokkal közösen értelmezi újra Vörösmarty Mihály darabját – milyen kilátásai vannak egy ma útnak induló fiatalnak? Az „aktualizálás" ellenére persze az örök dolgokról próbál szólni a mi Csongor és Tündénk is: az élet értelméről, a nőről, a férfiról és a szerelemről. Írói koncepció:

Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje a férfi útját meséli el: Csongor keresi az élet értelmét, rátalál a szerelemre, de elveszíti, majd újra vándorútra indul, hogy megkeresse. A nő, Tünde ebben a történetben csak a szerelem tárgya, a boldogság reménye: tünékeny, rebbenő, megfejthetetlen, tökéletes lény. Legalábbis annak látja őt a Férfi, aki önmagát keresi. Ezt a csodálatos (férfi által írt...!) költői művet olvasva mindig is motoszkált bennem a kérdés, hogy vajon mi a másik út, a nő útja? Mit keres, mit jelent számára a szerelem, a boldogság, az élet értelme? Vajon mást keresünk-e mi, mint ők?

Ha így nézem, a Csongor és Tünde valójában két különálló dráma, Csongor és Tünde két külön felvonás. A kettőt egymás után játssza a társulat: a férfi útját kiegészíti a nőé. Ami az első részből hiányzik, az benne van a másodikban. Ami hiányzik a férfiből, az ott van a nőben.

Közben persze a világ is megváltozott, az ember máshol keresi a boldogságot, mint Vörösmarty korában. Elképzeltem, hogy egy mai fiatal számára hogy nézne ki ez a tündérmese. Csongor szerintem egy magányos, kissé internetfüggő, a szobájába bezárkózó és virtuális életet élő kamaszfiú, aki nem mer, és nem is tud felnőni. Édesanyja, Mirigy sem segít sokat a felnőtté válásban. Az elvált anyuka rátelepszik a fiára, és mindent megtesz, hogy a két szerelmes ne találhasson egymásra. Tünde pedig egy virtuális tündér-szimulátorjáték szereplője – aki a kislánykorban, valamiféle lányuniverzumban éli életét –, ebből lép ki a szerelmet keresve és testesül meg a valóságban. Döntenie kell, hogy az örök életet vagy a földi létet és Csongort választja-e.

Az „aktualizálás", maira fordítás ellenére persze az örök dolgokról próbál szólni a mi Csongor és Tündénk is: az élet értelméről, a nőről, a férfiról és a szerelemről.

Rendezői koncepció:

Lehet-e egy ikonikus magyar drámát újraírni?
Tudja-e az új szöveg képviselni azt a szellemiséget, és azt a minőséget, ami Vörösmarty Mihály művében megtalálható?

2015. nyarán az Átriumban meghirdettünk egy nyári színházi tábort gimnazistáknak, ahol Szabó Borbála drámaíróval együtt azt kerestünk, mik a XXI. századi megfelelői az 1830-ban írt műnek?

- Mit jelent ma Tündérország?
- Milyen válaszutak elé állnak ma a fiatalok?
- Milyen egy – kicsit elveszett - mai fiatalember?
- Hogyan jelenhet meg ma a mű meghatározó struktúrája, a pokol, a föld, és a menny?
- Ki is valójában az Éj?

Kreatív, izgalmasan gondolkodó, elkötelezett gimnazistákat ismertünk meg, akik sokat segítettek nekünk abban, hogy megfelelő közegbe (értve mind a fizikait, mind a szellemit) helyezhessük a drámát. Olyan alkotások, és alkotók neve merült fel példaképp, mint a Mátrix, Katy Perry, Az alkonyat trilógia, a Polegreist, a Tesla, a Károlyi kert, a Feneketlen tó, a XX. századi gót stílus, a steampunk...

Elkészült a mű. Két egyfelvonásos. A Csongor. És a Tünde.

Egy videojátékfüggő fiú története, aki a környezete elől menekül egy virtuális világba, mely egyszer csak belép az életébe...

A kutatás még nem áll meg, hiszen a művet az Átrium NézőKépző részeként újabb gimnazisták csoportjai nézhetik meg, és mondhatják el a véleményüket. És ezen vélemények alapján finomított Kerengőt mutatja be az Átrium 2016. márciusában.

Egy igazi steampunk előadás lesz.