Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
SZABÓ BORBÁLA: KERENGŐK - CSONGOR, ÉS TÜNDE (BEAVATÓ SZÍNHÁZ)
Átrium Film-Színház

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
Az Átrium NézőKépző első beavató színházi előadása, mely teljes egészében a két felvonással először 2016 március 6-án, 19.00-tól látható. Az előadást 15 éves kortól ajánljuk.

1. felvonás: Csongor (55')
2. felvontás: Tünde (55')
Csongor szorongó, önképzavaros fiatal, aki nem tudja megkülönböztetni a számítógépes játékok világát a valóságtól. Próbálja megtalálni a saját helyét, miközben anyja (Mirigy), legjobb barátja (Balga), a szórakozóhelyek, a lányok, a lehetséges életcélok, hivatások, a pozitív és negatív befolyásoló erők között vergődik az éjszakai Budapesten.

A beavató színházi előadás a diákokkal közösen értelmezi újra Vörösmarty Mihály darabját – milyen kilátásai vannak egy ma útnak induló fiatalnak? Az „aktualizálás" ellenére persze az örök dolgokról próbál szólni a mi Csongor és Tündénk is: az élet értelméről, a nőről, a férfiról és a szerelemről. Írói koncepció:

Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje a férfi útját meséli el: Csongor keresi az élet értelmét, rátalál a szerelemre, de elveszíti, majd újra vándorútra indul, hogy megkeresse. A nő, Tünde ebben a történetben csak a szerelem tárgya, a boldogság reménye: tünékeny, rebbenő, megfejthetetlen, tökéletes lény. Legalábbis annak látja őt a Férfi, aki önmagát keresi. Ezt a csodálatos (férfi által írt...!) költői művet olvasva mindig is motoszkált bennem a kérdés, hogy vajon mi a másik út, a nő útja? Mit keres, mit jelent számára a szerelem, a boldogság, az élet értelme? Vajon mást keresünk-e mi, mint ők?

Ha így nézem, a Csongor és Tünde valójában két különálló dráma, Csongor és Tünde két külön felvonás. A kettőt egymás után játssza a társulat: a férfi útját kiegészíti a nőé. Ami az első részből hiányzik, az benne van a másodikban. Ami hiányzik a férfiből, az ott van a nőben.

Közben persze a világ is megváltozott, az ember máshol keresi a boldogságot, mint Vörösmarty korában. Elképzeltem, hogy egy mai fiatal számára hogy nézne ki ez a tündérmese. Csongor szerintem egy magányos, kissé internetfüggő, a szobájába bezárkózó és virtuális életet élő kamaszfiú, aki nem mer, és nem is tud felnőni. Édesanyja, Mirigy sem segít sokat a felnőtté válásban. Az elvált anyuka rátelepszik a fiára, és mindent megtesz, hogy a két szerelmes ne találhasson egymásra. Tünde pedig egy virtuális tündér-szimulátorjáték szereplője – aki a kislánykorban, valamiféle lányuniverzumban éli életét –, ebből lép ki a szerelmet keresve és testesül meg a valóságban. Döntenie kell, hogy az örök életet vagy a földi létet és Csongort választja-e.

Az „aktualizálás", maira fordítás ellenére persze az örök dolgokról próbál szólni a mi Csongor és Tündénk is: az élet értelméről, a nőről, a férfiról és a szerelemről.

Rendezői koncepció:

Lehet-e egy ikonikus magyar drámát újraírni?
Tudja-e az új szöveg képviselni azt a szellemiséget, és azt a minőséget, ami Vörösmarty Mihály művében megtalálható?

2015. nyarán az Átriumban meghirdettünk egy nyári színházi tábort gimnazistáknak, ahol Szabó Borbála drámaíróval együtt azt kerestünk, mik a XXI. századi megfelelői az 1830-ban írt műnek?

- Mit jelent ma Tündérország?
- Milyen válaszutak elé állnak ma a fiatalok?
- Milyen egy – kicsit elveszett - mai fiatalember?
- Hogyan jelenhet meg ma a mű meghatározó struktúrája, a pokol, a föld, és a menny?
- Ki is valójában az Éj?

Kreatív, izgalmasan gondolkodó, elkötelezett gimnazistákat ismertünk meg, akik sokat segítettek nekünk abban, hogy megfelelő közegbe (értve mind a fizikait, mind a szellemit) helyezhessük a drámát. Olyan alkotások, és alkotók neve merült fel példaképp, mint a Mátrix, Katy Perry, Az alkonyat trilógia, a Polegreist, a Tesla, a Károlyi kert, a Feneketlen tó, a XX. századi gót stílus, a steampunk...

Elkészült a mű. Két egyfelvonásos. A Csongor. És a Tünde.

Egy videojátékfüggő fiú története, aki a környezete elől menekül egy virtuális világba, mely egyszer csak belép az életébe...

A kutatás még nem áll meg, hiszen a művet az Átrium NézőKépző részeként újabb gimnazisták csoportjai nézhetik meg, és mondhatják el a véleményüket. És ezen vélemények alapján finomított Kerengőt mutatja be az Átrium 2016. márciusában.

Egy igazi steampunk előadás lesz.
  Szereposztás
Csongor, egy srác, lehetnél te is 
Feczesin Kristóf 
Balga, Csongor haverja 
Domokos Zsolt 
Tünde, egy lány a másik világból 
Prohászka Fanni 
Ilma, egy lány ebből a világból, Tünde barátnője 
Boros Anna 
Mirigy, boszorkány, Csongor anyja 
Börcsök Enikő 
Éj 
Venczel Vera 
Berreh 
Végh Zsolt 
Kalmár 
Rózsa Krisztián 
Fejedelem: 
Horváth Szabolcs 
Tudós, három vándor 
Borsányi Dániel 
Ledér, Mirigy barátnőjének a lánya 
Piti Emőke 
  Stáblista
Kurrah 
Széles László 
Duzzogh 
Viktor Balázs 
Rendező 
Magács László 
Író 
Szabó Borbála 
Zene 
Kovácsovics Dávid 
  Galéria
  Jegynyomtatásról
Az emailben kapott jegyet nyomtasd ki, és vidd magaddal papíron.

Ha nem szeretnéd, vagy nem tudod kinyomtatni a jegyed, az Átrium Film-Színházban elég, ha okostelefonon bemutatod, vagy bemondod a jegyvásárlásnál használt nevet és e-mail címet.

Ha esetleg gondod volt a bejutással ebben a színházban, jelezd felénk kérlek a címen!

  Cím
  Hogy tetszett?