Budapest Counterpoint: MINDEGY III. TITÁNium Színházi Szemle Jurányi –díjas előadása

Hol vagyok attól az / ifjútól, aki hittem a / világot – kesztyűként! – kezemre húzni. / Ujjaimat mozgatva könnyedén / érezni: igen, illik, rámszabott. (Petri György: Metaforák helyzetünkre – részlet) Miről beszéljünk? Magunkról. S egymásról. Mindig. Újra és újra. Fáradhatatlanul. A XXI. század mintha minduntalan az újradefiniálást róná feladatként az X, Y és Z generációk számára. De létezik még új? Minden volt már – szokták mondani, s abból a bizonyos újból korunk ifjainak már nem maradt egy sem a nap alatt. Hogyan tovább? Vezet út még előre? Vezet. Muszáj. Vezetik az embert például alapvető igényei: a testi szükségletek, és az el nem hanyagolható éhség a tudásra, s e csillapíthatatlan éhség enyhítésének legalapvetőbb csatornája: a kommunikáció. Meg persze az arra való képtelenség, generációnk egyik alapproblémája. Ezekről szól. Mert nem mindegy. Szereplők: Gyöngy Zsuzsa, Horkay Barnabás, Kiss Anikó, Widder Kristóf
Operatőr: Balázs István Balázs (külső helyszínek), Barta Vica (stúdió)
Fény: Major Mátyás
Videórendező: Barta Vica
Produkciós vezető: Antal Klaudia
Rendező-koreográfus: Widder Kristóf Köszönet: Tasnádi József, Vajdai Veronika, Artner Szilvia, Vadász István, Kocsi Olga, Tarr Kálmán, Szirtes Attila, Kulcsár Viktória, Nyíri Balázs, Szirtes János, Kovács Nóra Patrícia, Csáki László, Juhász Gábor, Zsámbéki Színházi Bázis, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem