A fekete-fehér színei. Baranyay László zongoraestje. Francia est

Couperin: Le Trophée
Couperin: L’Anguille
Couperin: La Boufonne
Couperin: Les Jeunes Seigneurs
Couperin: Le Tic-Toc-Choc ou les Maillotins
Ravel: Le tombeau de Couperin
Rameau: a-moll gavotte variációkkal
Rameau: Les Sauvages
Debussy: Hommage à Rameau
Debussy: Pour le Piano
Debussy: L'Isle joyeuse Hetvenéves a nagy magyar zongoraművészek különleges iskolázottságú alakja, a Zeneakadémián több mint négy évtizede tanító Baranyay László. Művészete a Bartók-vonalat egyesíti a nagy orosz zongorista hagyományokkal, hiszen annál az Ungár Imrénél végzett, aki a Bartókot is tanító Thomán István növendéke volt; Baranyay László Moszkvában eltöltött három tanulóéve alatt pedig a szintén legendás Heinrich Neuhaus fiánál tanult, de a 20. század számos más művészóriásánál tökéletesítette tudását, például Sebők Györgynél, Fischer Annie-nál, Mihály Andrásnál, Anda Gézánál. „A 19–20. század fordulójának francia zenéjéhez középiskolás korom óta szorosan kötődöm, azóta szívesen hallgatom, játszom és tanítom Ravel és Debussy darabjait – mondja a műsorról a zongoraművész. – Számomra nagy a különbség e két szerző között: Debussy színesebb, érzelmekben gazdagabb, Ravel szikárabb, de effektusokban hihetetlenül sokoldalú – mindkét mester zenéje rendkívül szerethető. Ravel egész ciklussal (Le tombeau de Couperin), Debussy pedig az Hommage à Rameau című művével tisztelgett a nagy francia barokk elődök emléke előtt, innen jött az ötlet, hogy egy este hangozzanak el a négy szerző alkotásai. Szokás ma történeti hűségre hivatkozni, de néhány kiváló zongoristát hallva – Horowitz, Scarlatti vagy Szokolov Couperin- és Rameau-tolmácsolásaira gondolok – nem hiszem, hogy az eredetileg csembalóra készült alkotások zongorán előadva veszítenének szépségükből, sőt!” Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont