1 Válassz előadást

2 Válassz jegyeket

3 Add meg az adataid

4 Fizess online
 Töltjük rögvest!
CSALOG ZSOLT: KESERŰ BOLDOGSÁG
Katona József Színház - SUFNI
Ezt az előadást még nem értekelték elegen, az előadóhely többi programjának átlaga:
7.9 / 10
226 értékelésből
Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a   Főoldalon!
A PanoDráma bemutatja - Csalog Zsolt: Keserű boldogság. Szcenírozott felolvasás, verbatimszínház a Sufniban.

Jancsó Líviát alakítja: Kari Györgyi “Amit érdemes elmondanom, az mind ötvenhat köré csoportosul, az én életem ötvenhatról szól.”

A hazai független színházak élvonalába tartozó PanoDráma érzékeny társadalmi témái mellett elsősorban munkamódszeréről és előadásainak formáiról ismert. Munkáik túlnyomó része verbatim alkotás, ez a dokumentumszínház szó szerinti változata, s azt jelenti, hogy a színdarab az adott témában eredeti, az alkotók által készített interjúkból, egyéb hiteles dokumentumokból (például jegyzőkönyv, újságcikk, tanulmány stb.) és talált, szintén nem irodalmi szövegekből (internetes bejegyzések, falfirkák, villamoson elkapott párbeszédek stb.) áll össze, s míg változtatni egyetlen szót sem szabad, meghatározó alkotói döntés, hogy akár több mint száz órányi interjúból és több mint ezer oldalnyi tárgyalási jegyzőkönyvből hogy lesz egy órányi előadás.

“Hétköznapi hősök” című sorozata azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen motivációk vezérlik a gerinces, elvhű embert akár a mainál sokkal rosszabb körülmények között, hogy milyen hétköznapi példaképekre nézhet föl egy mai fiatal, ha veszi a fáradságot, hogy meghallgassa őket, vagy elolvassa a róluk szóló mesét. Ebben a színházi formában olvasás, hallgatás és megjelenítés ötvöződik a szcenírozott felolvasás tán kevésbé teátrális, ám annál intenzívebb formájában. Ezúttal Csalog Zsolt Doku56 című interjúkötetéből választotta ki a Keserű boldogság című interjút Jancsó Líviával, aki az amerikai nagykövetségen dolgozott a forradalom idején. “Hajnalban, úgy három és négy óra között álmomból ébredtem. Arra riadtam fel, hogy óriási csörömpöléssel EGY TANK megy a Szabadság téren. Jön hozzám a minister sofőrje, rohanva: “Nagyságos asszony, nagyságos asszony! Jön a hercegprímás úr!”ű Csalog interjúalanya nemcsak a magyar történelem egyik legfényesebb pillanatát látta közvetlen közelből, hanem besúgóktól körülvéve titokban legépelte Mindszenty hercegprímás emlékiratait, letartóztatták, faggatták, fenyegették, majd elengedték, utóbb internálták, ott is igyekeztek megtörni, határozatlan időre magánzárkába csukták, a körlet névsorából törölték, majd mégis elengedték, hogy aztán kitelepítsék. Lívia pedig minden szabadulása alkalmával rohant vissza az Egyesült Államok nagykövetségére, dolgozni. Az alkotókról: Csalog Zsolt "Az író, amikor ír, általában fantáziájára hagyatkozik, vagy személyes emlékezetének törmelékéből építkezik. Nekem gyenge az emlékezetem, és a képzelőerőmet se tartom sokra: szívesebben dolgozom élő modellről. "Dokumentumot" írok, létező, egyedi alakok portréit rajzolgatom.” Csalog Zsolt etnográfus és író saját műfajt teremtett elsősorban a Parasztregénnyel, melyet szokás néprajzi monográfiának is nevezni, mégis talán a dokumentumregény címke ragadt rá leginkább. Egy tiszántúli parasztasszony mesél, az ő történetét ismerjük meg a műben, övé a gazdag nyelv, az egyéni sors, de Csalog válogatja, szerkeszti, sűríti megfellebbezhetetlen remekművé a hatalmas mennyiségű nyersanyagot. Ez a módszer a színházban a verbatim műfajának sajátja. Nincs ez másképp a hajléktalansorsot bemutató Csendet akarok!-kal sem, mely néhány év kihagyással csaknem húsz éve látható a Katona József Színházban, például a Keserű boldogság bemutatójának másnapján is. És nincs ez másképp Jancsó Líviával sem, ezért is adja magát az interjú olyan egyértelműen a színpadi feldolgozásra. S ha van színház, melynek e műfaj az anyanyelve, akkor a PanoDráma az. Kari Györgyi - Jancsó Lívia A kaposvári Csiky Gergely Színház legendás korszakának meghatározó színésznőjét, Ascher Tamás híres Mester és Margaritájának női címszereplőjét ismeri már a Katona József Színház közönsége is, hiszen Halász Péter egyik legközelebbi munkatársa, a halászi színházi kulcsfigurája volt. Kaposváron 1977-től 1985-ig dolgozott rendszeresen a színház és a kor legnagyobb rendezőivel, Aschertől Gotháron át Babarczyig, 1985 után a Vígszínházban, a Budapesti Kamaraszínházban és az Új Színházban lépett színpadra, majd alapító tagja lett a Halász és Jeles András vezette Budapesti Városi Színháznak, de csaknem félszáz filmben is látni lehet őt.
A melankólia dívájának is becézett színésznő manapság igencsak megválogatja, kivel dolgozik. Ezért is nagy megtiszteltetés a fiatal társulatnak és a fiatal rendezőnek, hogy elvállalta ezt az izgalmas monológot. Ördög Tamás - rendező A fiatal színész-rendezőt a Kiss-Végh Emőkével közösen vezetett Dollár Papa Gyermekei társulat előadásaiból ismerhetik a nézők. Meghitt terekben természetes, közvetlen hangon megszólaló, szinte csak szöveggel és színészi jelenléttel ható modern klasszikusokat játszanak, melyeket Ördög Tamás rendezőként is jegyez. Ibsen Hedda Gablere (Ibsent a nappalimba!), Kis Eyolfja (Szerelem) és Nórája (Gyermek) , valamint Strindberg Pelikánja (Otthon) mind a társulat tagjainak mai, fiatalos nyelvén szólal meg, s olyan színészekkel dolgozik, mint Láng Annamária, Sárosdi Lilla, Terhes Sándor vagy Urbanovits Krisztina (elsősorban a Trafó kistermében). A Krétakör több előadásában is látható volt Ördög Tamás az utóbbi két évben, a PanoDrámának pedig valamennyi produkciójában játszik 2011 óta. Ennél a csapatnál rendezőként most debütál.

Stáblista

Rendező Ördög Tamás
Dramaturg Hárs Anna
Dramaturg Merényi Anna

Helyszín

Katona József Színház
Budapest, 1056, Petőfi Sándor u. 6.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges! Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be. Köszönjük!