Megidézett Kárpátalja - Hágókon innen és túl
Magyar Állami Népi Együttes - Hagyományok Háza
Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az elfogadás, a szolidaritás, az együtt élő népek viszonyának egymás mellé rendelése, és nem hierarchiába rendezése. „Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától” – valljuk Pilinszky Jánossal együtt. A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hangsúlyt azonban a közös gyökerekre helyezve, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. (Azok a ruszin népek, melyek mai napig őrzik II. Rákóczi Ferenc emlékét, büszkén vallják, hogy őseik a magyarokkal együtt védték a „nagyságos fejedelem” várait.) A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye, a tükre. A tükör, amibe jó belenézni, mely annak is felmutat, aki megalkotja, és annak is, aki majdan nézői csendjében megéli az inspiratív elfogadás és befogadás állapotát. Közreműködnek:
a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,
meghívott művészek: Bősze Tamás, Pál Lajos,
hangfelvételről: Pál Eszter, Szlama László
Szólót énekelnek: Herczku Ágnes, Hetényi Milán Az Idéző szerepében: Bakos Gabriella
Zeneszerző: Pál István „Szalonna”
Zenei szerkesztő: Pál Lajos
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Furik Rita
Díszlettervező: Molnár Zsuzsa
Videoanimáció: Soós Andrea
Fény: Győri László
Művészeti munkatárs: Orza Calin
Rendező-koreográfus, művészeti vezető: Mihályi Gábor
Időtartam: kb. 85 perc, szünet nélkül
Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak.
Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az elfogadás, a szolidaritás, az együtt élő népek viszonyának egymás mellé rendelése, és nem hierarchiába rendezése. „Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától” – valljuk Pilinszky Jánossal együtt. A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hangsúlyt azonban a közös gyökerekre helyezve, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. (Azok a ruszin népek, melyek mai napig őrzik II. Rákóczi Ferenc emlékét, büszkén vallják, hogy őseik a magyarokkal együtt védték a „nagyságos fejedelem” várait.) A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye, a tükre. A tükör, amibe jó belenézni, mely annak is felmutat, aki megalkotja, és annak is, aki majdan nézői csendjében megéli az inspiratív elfogadás és befogadás állapotát. Közreműködnek:
a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,
meghívott művészek: Bősze Tamás, Pál Lajos,
hangfelvételről: Pál Eszter, Szlama László
Szólót énekelnek: Herczku Ágnes, Hetényi Milán Az Idéző szerepében: Bakos Gabriella
Zeneszerző: Pál István „Szalonna”
Zenei szerkesztő: Pál Lajos
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Furik Rita
Díszlettervező: Molnár Zsuzsa
Videoanimáció: Soós Andrea
Fény: Győri László
Művészeti munkatárs: Orza Calin
Rendező-koreográfus, művészeti vezető: Mihályi Gábor
Időtartam: kb. 85 perc, szünet nélkül
Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak.
Stáblista
| Rendező-koreográfus, művészeti vezető | Mihályi Gábor |
Helyszín
Nemzeti Táncszínház
Budapest, 1013, Ybl Miklós tér 2-6.
Budapest, 1013, Ybl Miklós tér 2-6.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!