NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

A Karinthy Színház előadása Vígjáték három felvonásban

Molnár Ferenc modern szerző. Persze mindig is az volt. De a rang és a mód, a társadalmi különbségek nagyszerű ábrázolója ma mintha még egy fokkal aktuálisabb lenne, mint valaha. A monarchia császári fenségének legfelső körei csak különös etikett szerint érintkezhetnek az alsóbb néposztályokkal. A gyönyörű Orsolini hercegné, a gőgös Olympia és egy Kovács nevű, magyar huszárkapitány közötti kapcsolat miatt tűrhetetlen és sajnálatos botrány szele érinti meg a finom fürdőváros előkelő levegőjét. Megindul a Molnárnál mindig oly bravúros eltérítő-hadművelet. A szerelmeseknek válniuk kell. Mégpedig a legbrutálisabb módon. Vajon elkerülhető az egész Monarchiát megrengető botrány, vagy Plata-Ettingen Eugenia hercegné tervei szerint legalább a látszat megmenthető...?  „Kis osztrák fürdőhelyen. A magasrangú vendégek számára elkülönített kis társalgószalón a Palace-Hotelben, földszint, a bálterem és az olvasószobák közt. A szalón hátsó felét nagy, nehéz függöny képezi, mely most elzárja a szalónhoz tartozó terraszt. A hotel nagytermeiben bál van; ő felsége születésnapjának tiszteletére. Pár perccel éjfél után. Mikor a függöny felgördül, jobbról belép Lina grófnő, igen csinos 40-45 éves dáma. Utána rögtön Albert gróf 55 éves, frakkban, nagy rendjelekkel. Lina leül és helyet mutat Albertnek.” – a szerző ezekkel az instrukciókkal indítja a darabot. A helyszínt senki jobban meg nem idézheti ma Magyarországon, mint Horesnyi Balázs a maga nagyon gazdag látványtárával. Minden tud erről a világról és ezt a színpadra is igazítja, a legkisebbre is, mint itt, amelyet mégis tágasnak látunk. A díszletekhez jelmezek is kellenek, s Tordai Hajnal az arisztokrácia világát érzékeltető állít ki az elegancia minden pompájával. „Azt a dramaturgiát, melyet Molnár Ferenc kifejlesztett a maga számára, s amely olyan neki, mint valami szolgálatkész fegyverzet a közönség meghódítására, talán egy darabján sem lehet olyan pontosan megfigyelni, mint az Olympiá-n. Minden a végsőkig le van egyszerűsítve. Az egész darab hét alakból áll, egy sincs köztük felesleges, a darabban minden komprimálva van ebbe a hét alakba” – írta Schöpflin Aladár a Nyugatban. A hét alak komprimálása a darab szövegében egy dolog, de ezt a komprimálást a színpadon meg is kell jeleníteni.”  A Karinthy Színházban ez történik. Pásztor Erzsi színészi eszköztárába az érzelmi téren is sokat tapasztalt, okos, előkelő asszony figurája is belefér. Arisztokratikus a pillantásával is. Férje, Szilágyi Tibor herceg, tábornok és lányos apuka egyszerre. Befolyásolható és szerethető. Lina grófnő (Egri Kati) életének megmaradt örömét, a kajánságot nem hagyja csorbítani. Ő keveri azt, amit lehet, és azt is amit nem, mert ebben leli örömét. Remek. Krehl – Bezerédi Zoltán – élvezkedik az ostoba, az arisztokráciát feltétlenül tisztelő csendőr-alezredes szerepében. A két fiatal – Balsai Móni a hercegnő és Marton Róbert a huszárkapitány – érzelmei körül bonyolódik a történet, amelyet érzékenyen elő is vezetnek. Molnár Ferenc tudta mitől színház a színház. De tudja ezt Karinthy Márton is, s a színházában mindig élményt kap a látogató. Az előadás hossza: kb. 2 óra 40 perc.