Stravinsky: Szimfónia három tételben (1942-1945) „Ez az én háborús szimfóniám” ─ nyilatkozta az a Stravinsky. A zeneszerző a világégés elől már 1939 szeptemberében az Egyesült Államokba menekült, de szorongással figyelte a háborús híreket. Hollywoodban telepedett le, s hamarosan számos filmzene-felkéréssel környékezték meg.
Ezekből a tervekből semmi sem lett, de elvetélt filmzenéi utat találtak a szimfónia három tételéhez. Az első tételt egy korabeli dokumentumfilm ihlette, amelynek témája „a felperzselt föld taktikája Kínában.” A lassú tétel zenéje eredetileg Franz Werfel Bernadette dala című filmjének egyik jelenetéhez készült (A Szűz látomása). A harmadik tétel akár egy korabeli háborús híradó filmkockáinak aláfestő zenéje is lehetne. De mindennél fontosabb, hogy Stravinsky talán a Sacre óta nem írt ennyire erőteljes „dionüszoszi” zenekari művet. Stravinsky: Zongoraverseny (1923-24) Stravinsky neoklasszicista korszakának egyik legmarkánsabb darabja igencsak ellentétes véleményeket váltott ki pályatársaiból. Schönberg Az új klasszicizmus című költeményben „hódolt” neki, s vitriolba mártotta pennáját: „Ki dibeg-dobog itt? Ó, hiszen ez a kis Modernsky! Bubifrizurát vágatott magának; No lám milyen jól áll neki! Milyen valódi ál-haj! Mint egy paróka! Olyan éppen (ahogy a kis Modernsky képzeli), éppen, Akár a Bach-papa!” Bartókra viszont olyan nagy hatással volt a mű budapesti előadása, amelyen Stravinsky maga zongorázott, hogy részben ennek ihletésére kezdte el komponálni saját I. zongoraversenyét. Pierre Boulez: "Pli selon pli" No. 5. ̶ Tombeau. Boulez legnagyobb szabású műve, a több mint egyórás, szopránra és zenekarra Pli selon Pli (1957-1962, átdolgozva 1990) Mallarmé verseire íródott, s öt, önállóan is előadható kompozícióból áll. A Tombeau, a ciklus utolsó darabja Mallarmé azonos című kései versére épül, amelyben Verlaine-nek állít emléket. Boulez műve nem egyszerűen vers-megzenésítés: a zenei forma tükrözi Mallarmé-költemény szintaxisát. Berg: Három töredék a Wozzeckből (1924) Berg első operája, a Georg Büchner drámájára komponált Wozzeck vádbeszéd a kisemmizett, megcsalt, őrületbe kergetett katonáról, aki meggyilkolta szeretőjét. Berg saját háborús tapasztalatait is belekomponálta a műbe, melyet 1914-21 között írt. Miután a teljes opera elkészült, de nem sok esély mutatkozott az előadására, Berg karmester-barátja, Hermann Scherchen tanácsára összeállított egy koncert-ciklust, amelyben elsősorban Marie jeleneteit fogta össze. A Frankfurt an Main-i bemutató óriási sikere egyengette az opera útját. Műsoron: Stravinsky: Szimfónia három tételben Stravinsky: Zongoraverseny Pierre Boulez: "Pli selon pli" No. 5. ̶ Tombeau Berg: Wozzeck – 3 részlet szoprán hangra és zenekarra Közreműködik: Fejérvári Zoltán (zongora) Vezényel: Rácz Zoltán Jegyárak: 5900,- 4700,- 3500,- 2200,-
Ezekből a tervekből semmi sem lett, de elvetélt filmzenéi utat találtak a szimfónia három tételéhez. Az első tételt egy korabeli dokumentumfilm ihlette, amelynek témája „a felperzselt föld taktikája Kínában.” A lassú tétel zenéje eredetileg Franz Werfel Bernadette dala című filmjének egyik jelenetéhez készült (A Szűz látomása). A harmadik tétel akár egy korabeli háborús híradó filmkockáinak aláfestő zenéje is lehetne. De mindennél fontosabb, hogy Stravinsky talán a Sacre óta nem írt ennyire erőteljes „dionüszoszi” zenekari művet. Stravinsky: Zongoraverseny (1923-24) Stravinsky neoklasszicista korszakának egyik legmarkánsabb darabja igencsak ellentétes véleményeket váltott ki pályatársaiból. Schönberg Az új klasszicizmus című költeményben „hódolt” neki, s vitriolba mártotta pennáját: „Ki dibeg-dobog itt? Ó, hiszen ez a kis Modernsky! Bubifrizurát vágatott magának; No lám milyen jól áll neki! Milyen valódi ál-haj! Mint egy paróka! Olyan éppen (ahogy a kis Modernsky képzeli), éppen, Akár a Bach-papa!” Bartókra viszont olyan nagy hatással volt a mű budapesti előadása, amelyen Stravinsky maga zongorázott, hogy részben ennek ihletésére kezdte el komponálni saját I. zongoraversenyét. Pierre Boulez: "Pli selon pli" No. 5. ̶ Tombeau. Boulez legnagyobb szabású műve, a több mint egyórás, szopránra és zenekarra Pli selon Pli (1957-1962, átdolgozva 1990) Mallarmé verseire íródott, s öt, önállóan is előadható kompozícióból áll. A Tombeau, a ciklus utolsó darabja Mallarmé azonos című kései versére épül, amelyben Verlaine-nek állít emléket. Boulez műve nem egyszerűen vers-megzenésítés: a zenei forma tükrözi Mallarmé-költemény szintaxisát. Berg: Három töredék a Wozzeckből (1924) Berg első operája, a Georg Büchner drámájára komponált Wozzeck vádbeszéd a kisemmizett, megcsalt, őrületbe kergetett katonáról, aki meggyilkolta szeretőjét. Berg saját háborús tapasztalatait is belekomponálta a műbe, melyet 1914-21 között írt. Miután a teljes opera elkészült, de nem sok esély mutatkozott az előadására, Berg karmester-barátja, Hermann Scherchen tanácsára összeállított egy koncert-ciklust, amelyben elsősorban Marie jeleneteit fogta össze. A Frankfurt an Main-i bemutató óriási sikere egyengette az opera útját. Műsoron: Stravinsky: Szimfónia három tételben Stravinsky: Zongoraverseny Pierre Boulez: "Pli selon pli" No. 5. ̶ Tombeau Berg: Wozzeck – 3 részlet szoprán hangra és zenekarra Közreműködik: Fejérvári Zoltán (zongora) Vezényel: Rácz Zoltán Jegyárak: 5900,- 4700,- 3500,- 2200,-
Stáblista
| Karmester | Rácz Zoltán |
| Zongoraművész | Fejérvári Zoltán |
Helyszín
Concerto Budapest
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!