Villő Énekegyüttes – Voces Aequales „Egészen szép vagy, Mária…”

A két énekegyüttes közös műsorában Mária személye kapcsolja össze az énekelt magyar népi liturgiát és a középkor-reneszánsz európai egyházi zenéjét. Az anyanyelven ünneplő közösségek és a latin nyelven szolgáló hivatásos énekes testületek dicsőítő énekei közös tartalmi-zenei gyökereket mutatnak. Mária a teljes odaadás földi megtapasztalásának példája. Közvetlen érintettsége mély és gazdag érzelmekben, mértéktartóan fejeződik ki. Örömei és szenvedései magasabb célt szolgálva válnak átélhetővé, emberivé.
A műsor a középkor Európájában és a magyar népi emlékezetben egyaránt virágzó Mária-metaforák képeinek megjelenítésével járja végig az emberi élet jeles fordulópontjait és az esztendő ünnepköreit.

A népdalénekesekből 1999-ben alakult Villő Énekegyüttes hagyományos népzenei műsorok mellett a népi liturgián alapuló összeállításokat, feldolgozásokat énekel. Követve az élő hagyomány rendjét az együttes közösségi használattal keresi az aktuális és életképes formákat. Éneklésük célja az átélés és nem az előadás. Tanúságtétel arról, hogyan épül belőlük újjá, miként válik általuk elevenné egy az időtől és helytől független tartalom. Az önálló koncertek mellett az együttes munkáját számos közös produkció jellemzi. Az ünnepek örömét és meghittségét megjelenítő három lemezük anyagát Szokolay Dongó Balázs, Vedres Csaba, Cserta Balázs és Varró János közreműködése teszi teljessé.
www.myspace.com/villoenek A Voces Aequales 1993-ban adta első koncertjét - azóta számtalan külföldi fellépésen és lemezfelvételen van már túl. Az együttesnek mindig célja, hogy ne pusztán zenei élményt jelentsenek koncertjei, hanem egy zenén túli üzenetet is közvetítsen. Ennek lenyomatai pl. önálló művészeti fesztiválok létrehozása, vagy tematikus lemeztrilógiája (Apocalypsis/Genesis/Tempora). Felfedezve a kortárs zenét is, számos mai zeneszerző komponált kifejezetten a Voces számára, vagy bízta rá darabjainak bemutatóját. Az együttes e téren végzett sokéves munkáját a Szerzői Jogvédő Hivatal 2006-ban Artisjus díjjal ismerte el.
A tagok egyénileg, de az együttes keretein belül is nyitottak más stílusok felé, így a Vocesre épülő műhely különböző jazz-, illetve világzenei produkciókban együtt dolgozott többek között Grencsó Istvánnal, Dés Lászlóval, Balázs Elemérrel, Lovász Irénnel. Legújabban a reneszánsz egyházi kóruszene zene magyar kapcsolatait kutatja az együttes - ennek lenyomata a Hungarotonnál megjelent lemeztrilógia, mely a külföldi kritikákban is elismerést váltott ki.
www.voces.hu Tota pulcra es – Mária születésének ünnepi zsolozsmájának gregorián antifonája középkori magyar forrásból
Egészen szép vagy Mária – a fenti Énekek Éneke szöveg, illetve a Tota pulchra est Maria kezdetű gregorián Mária-antifona magyar változata. Ó fényességes szép hajnal – az egész nyelvterületen ismert, középkori gregorián eredetű adventi „Hajnal-ének”, illetve latin nyelvű Mária-ének magyar fordítása, a rorate-misék záró éneke. Elindula József – szálláskereső moldvai szokásdal sz „égi csoda” látomásos képeivel. Tollite portas – Adventi offertorium egy klosterneuburgi kódexből (14. sz.) Kimenék én ajtóm elejébe – Mária altatója, moldvai karácsonyi ének Ave regina caelorum – az időszaki Mária-antifona szöveg Guillaume Dufay háromszólamú, fauxbourdon-szerű, azaz kötött harmóniákban együtt haladó megzenésítése. De profundis – Franchinus Gaffurius (1451-1522) milánói zeneszerző és zeneteoretikus egy 1496-os traktátusában lejegyzi (kottával is!), hogy a város buzgó hívei olykor, s különösen halotti virrasztások alkalmával, milyen „furcsa ellenpont” (falso contrapunto) szerint, azaz szekund- és kvartpárhuzammal kiegészítve éneklik a gregorián énekeket. Valószínűleg az egyik legkorábbi népzenei lejegyzéssel állunk itt szemben, hisz ilyenfajta népi többszólamúságra ma is számos példát találhatunk a Mediterraneumban és a Balkánon egyaránt. Kyrie – a VIII. gregorián mise dallam élénken élt a magyar falusi templomok istentiszteleti gyakorlatában. A mostani előadás egy a miseénekkel hasonló tónusú tropussal bővül: Álla a keserves anya – a Stabat Mater sequentia magyar szövegű moldvai változata. Stabat Mater – Szardínia szigetén máig él az a maga nemében egyedülálló gyakorlat, mely szerint latin liturgikus énekeket három- négy szólamban „megharmonizálva”, refrénes formákban énekelnek. Az eredetileg csak férfiak által előadott énekhangzásbeli rokonsága szembetűnő mind a milánói népi gyakorlattal, mind Dufay fauxbourdon- technikával megkomponált Mária-antifonájával. Jaj, nagy kedven tartott – Mária siralma. Azon kevés egyházi népénekeink egyike, amely valószínűleg teljesen magyar eredetű. Planctus autem – legbecsesebb nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom latin eredetije, egy dél-franciaországi középkori dallammal. Lamentatio A feltámadást megelőző szent három nap szertartásainak egyik legmegindítóbb szakasza az éjszakai virrasztások („Tenebrae”) énekelt olvasmányainak, Jeremiás siralmainak megszólaltatása, mely számtalan megzenésítést ért meg, főként a reneszánsz zene virágkorában. A lamentáció eléneklését hosszú időn át szívén viselte a hívő gyülekezet is, mely gyakran nem kevés harcok árán is kitartott a „siralmak” méltó megszólaltatása mellett. Most a nagycsütörtöki olvasmányok első szakasza hangzik föl, az olasz mester, Costanzo Festa (1480k.-1545) tollából.
Mária, az Istennek a szent Anyja – moldvai Mária-ének. Regina caeli – a feltámadást hírül adó Mária-antifona három feldolgozása is sorra kerül: Először Nicholas Gombert (+1556k.) németalföldi zeneszerző négyszólamú motettája hangzik fel, majd a szárd változat fonódik össze egy, a gregorián antifonához íródott, Európa-szerte ismert tropussal, azaz strofikus betéténekkel egy magyarországi forrásból. Mindezek között áll egy Krisztus feltámadásán örvendező bukovinai ének.