„Nehézgépkezelő vagyok. 
Közérthetőbben: markológépes. 
Itt Londonban: digger driver.

A nyelvtudásom alig haladja meg az alapfokot. 
 Nem szerencsét próbálni jöttem, hanem jövőt biztosítani a nyolcéves gyerekemnek, és tisztességes fizetést találni magamnak. Elvegetálhattam volna a hátralévő életemet a nyugdíjig, végül is biztos állásom volt. A szakmában elértem a csúcsra. Aztán ahogy teltek az évek, egyre kevesebb jutott a bevásárlókosárba és egyre többet kellett fizetni érte, az országra meg valami olyan kilátástalanság és letargia telepedett, hogy szabályosan fojtogatott.

Amikor az ember elhagyja a hazáját, az olyan, mint amikor elválik attól a nőtől, akinek elrebegte a „boldogító igen”-t, aztán a válás után valahogy egy hülye kurva lett. Vannak jó válások, és örök-harag válások. Aztán ugye szeretjük magunkat a válás után kihasznált, átvert áldozatnak tekinteni és szeretjük ezt mindenkinek elmesélni… ”

Az előadás szövegét Diggerdriver blogjának felhasználásával szerkesztette: Bagossy László és Epres Attila

Szereplők:

Diggerdriver - Epres Attila
Feleség  - Donázy Ágnes/ Talbot-Smith Melinda
Gyerek  - Leo Bloomfield/ Talbot-Smith Adam

Ha esetleg gondod volt a bejutással ebben a színházban, jelezd felénk kérlek a címen!