Akira Kurosawa azonos című filmje alapján írta: Mikó Csaba és Gáspár Ildikó.
A hét szamuráj című film az 50-es évek első felében készült, amikor Japán a második világháború elvesztésének, és az amerikai megszállás nyomasztó utóhatásainak sokkjától szenvedett. Kurosawa tudta, összefogásra lenne szükség, amely képes megteremteni a jobb jövő lehetőségét, de ekkor már nem nagyon hitt abban, hogy az ember képes felülkerekedni ezen a történelmi helyzeten. Míg korábbi filmjeiben a hősök legyőzték a reménytelen körülményeket, addig a hét szamurájban már deus ex machinára van szükség, hogy helyreálljon a világ rendje. (Mikó Csaba) „A főszerep itt nem az éles pengéké, hanem az egymásnak feszülő jellemeké. Kurosawát a roninok, mint független egyének, és a parasztok, mint rendezetlen, ijedt emberek masszájának kapcsolata érdekelte. A film fő kérdése, lehet-e változtatni a csapások passzív megélését elfogadó japán mentalitáson? A gazdátlan szamurájok mintegy a modernizációt képviselik öntörvényességükkel, szabad szellemükkel. Az amorf és kétségbeesett csoportot kell közösséggé formálniuk. Az átlagemberek harcosokká válnak.” (Filmvilág folyóirat, 2013./07., Benke Attila)
A hét szamuráj című film az 50-es évek első felében készült, amikor Japán a második világháború elvesztésének, és az amerikai megszállás nyomasztó utóhatásainak sokkjától szenvedett. Kurosawa tudta, összefogásra lenne szükség, amely képes megteremteni a jobb jövő lehetőségét, de ekkor már nem nagyon hitt abban, hogy az ember képes felülkerekedni ezen a történelmi helyzeten. Míg korábbi filmjeiben a hősök legyőzték a reménytelen körülményeket, addig a hét szamurájban már deus ex machinára van szükség, hogy helyreálljon a világ rendje. (Mikó Csaba) „A főszerep itt nem az éles pengéké, hanem az egymásnak feszülő jellemeké. Kurosawát a roninok, mint független egyének, és a parasztok, mint rendezetlen, ijedt emberek masszájának kapcsolata érdekelte. A film fő kérdése, lehet-e változtatni a csapások passzív megélését elfogadó japán mentalitáson? A gazdátlan szamurájok mintegy a modernizációt képviselik öntörvényességükkel, szabad szellemükkel. Az amorf és kétségbeesett csoportot kell közösséggé formálniuk. Az átlagemberek harcosokká válnak.” (Filmvilág folyóirat, 2013./07., Benke Attila)
Szereposztás
Színész | Baksa Imre |
Színész | Bíró Kriszta |
Színész | Debreczeny Csaba |
Színész | Epres Attila |
Színész | Ficza István |
Színész | Jéger Zsombor |
Színész | Kerekes Viktória |
Színész | Kókai Tünde |
Színész | Máthé Zsolt |
Színész | Nagy Zsolt |
Színész | Novkov Máté |
Színész | Pogány Judit |
Színész | Takács Nóra Diána |
Színész | Terhes Sándor |
Színész | Vajda Milán |
Színész | Znamenák István |
Stáblista
Rendező | Polgár Csaba |
Díszlet | Izsák Lili |
Jelmez | Izsák Lili |
Zene | Kákonyi Árpád |
Dramaturg | Gáspár Ildikó |
Dramaturg | Ari-Nagy Barbara |
Helyszín
Örkény István Színház
Budapest, 1075, Madách tér 6.
Budapest, 1075, Madách tér 6.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!