Akira Kurosawa azonos című filmje alapján írta: Mikó Csaba és Gáspár Ildikó.
A hét szamuráj című film az 50-es évek első felében készült, amikor Japán a második világháború elvesztésének, és az amerikai megszállás nyomasztó utóhatásainak sokkjától szenvedett. Kurosawa tudta, összefogásra lenne szükség, amely képes megteremteni a jobb jövő lehetőségét, de ekkor már nem nagyon hitt abban, hogy az ember képes felülkerekedni ezen a történelmi helyzeten. Míg korábbi filmjeiben a hősök legyőzték a reménytelen körülményeket, addig a hét szamurájban már deus ex machinára van szükség, hogy helyreálljon a világ rendje. (Mikó Csaba) „A főszerep itt nem az éles pengéké, hanem az egymásnak feszülő jellemeké. Kurosawát a roninok, mint független egyének, és a parasztok, mint rendezetlen, ijedt emberek masszájának kapcsolata érdekelte. A film fő kérdése, lehet-e változtatni a csapások passzív megélését elfogadó japán mentalitáson? A gazdátlan szamurájok mintegy a modernizációt képviselik öntörvényességükkel, szabad szellemükkel. Az amorf és kétségbeesett csoportot kell közösséggé formálniuk. Az átlagemberek harcosokká válnak.” (Filmvilág folyóirat, 2013./07., Benke Attila)
A hét szamuráj című film az 50-es évek első felében készült, amikor Japán a második világháború elvesztésének, és az amerikai megszállás nyomasztó utóhatásainak sokkjától szenvedett. Kurosawa tudta, összefogásra lenne szükség, amely képes megteremteni a jobb jövő lehetőségét, de ekkor már nem nagyon hitt abban, hogy az ember képes felülkerekedni ezen a történelmi helyzeten. Míg korábbi filmjeiben a hősök legyőzték a reménytelen körülményeket, addig a hét szamurájban már deus ex machinára van szükség, hogy helyreálljon a világ rendje. (Mikó Csaba) „A főszerep itt nem az éles pengéké, hanem az egymásnak feszülő jellemeké. Kurosawát a roninok, mint független egyének, és a parasztok, mint rendezetlen, ijedt emberek masszájának kapcsolata érdekelte. A film fő kérdése, lehet-e változtatni a csapások passzív megélését elfogadó japán mentalitáson? A gazdátlan szamurájok mintegy a modernizációt képviselik öntörvényességükkel, szabad szellemükkel. Az amorf és kétségbeesett csoportot kell közösséggé formálniuk. Az átlagemberek harcosokká válnak.” (Filmvilág folyóirat, 2013./07., Benke Attila)
Szereposztás
| Színész | Baksa Imre |
| Színész | Bíró Kriszta |
| Színész | Debreczeny Csaba |
| Színész | Epres Attila |
| Színész | Ficza István |
| Színész | Jéger Zsombor |
| Színész | Kerekes Viktória |
| Színész | Kókai Tünde |
| Színész | Máthé Zsolt |
| Színész | Nagy Zsolt |
| Színész | Novkov Máté |
| Színész | Pogány Judit |
| Színész | Takács Nóra Diána |
| Színész | Terhes Sándor |
| Színész | Vajda Milán |
| Színész | Znamenák István |
Stáblista
| Rendező | Polgár Csaba |
| Díszlet | Izsák Lili |
| Jelmez | Izsák Lili |
| Zene | Kákonyi Árpád |
| Dramaturg | Gáspár Ildikó |
| Dramaturg | Ari-Nagy Barbara |
Helyszín
Örkény István Színház
Budapest, 1075, Madách tér 6.
Budapest, 1075, Madách tér 6.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!